fiúknak és lányoknak

Tordon Ákos könyvének lapjain a szülőföld - a Nyitra megyei Érsekújvár - milliője, házai, lakói, a gyermekkor letűnt világa rajzolódik ki és ölt formát. A nem tudatosan átélt, az érzelmek, hangulatok, benyomások formálta titkokkal teli gyermekkori élményeiből merítkeznek két ciklusba rendezett (Tizenkét mese kicsinyeknek, Tizenkét régi történet nagyobbacskáknak) rövidke elbeszélései, meséi.

A gyermekregény Zónakövi Matyiról, az alig öt cm magas kisfiúról szól, aki egy gyufásdobozban alszik, majd pedig szülei halála után a Csillag Cirkusz bűvésze, Márkus doktor gondozásába kerül. A pöttöm fiú artista, majd állatidomár akar lenni, de amikor a kismacskák szelídítése közben pórul jár, lemond tervéről. Bűvészinas lesz, egy kirakati bábun tanulja a mesterséget.

Az elvarázsolt kastély egy nagy park közepén áll. Kanyargós lépcsőkön, folyosókon át drágakövek, titokzatos erejű varázseszközök közé, rejtélyes világba, a kastély termeibe vezet az út. Ilyesféle helyre vágyott mindig képzeletben a három testvér, az angliai kisváros diákjai: Jerry, Jimmy és Cathy. Egy napon azután valósággá válik az álmuk.

A svéd Axel Hambraeus tovább írta az újszülött Jézus látogatására induló pásztorok történetét. Betlehemi látogatásukat követően a három pásztor hosszasan beszélget Mária és József szegénységéről, mindarról, amit náluk láttak. Elhatározzák, hogy újra felkeresik és megajándékozzák a szent családot, hiszen otthon mindegyikük talál egy-egy jó lábbelit, ruhaneműt.

Az aranymadár (hasonló címmel már olvasható az ajánlóban egy magyar népmeséket tartalmazó kötet) meséinek, mondáinak, történeteinek szerzője a székely néphagyomány ezerszínű világából merítve kelti életre a népi állatmesék, eredet és történeti mondák, csalimesék hihetetlenül gazdag és színes világát.

Ámi Lajos a szamosszegi cigány ipari munkás meséinek gyűjteményét 1968-ban az Akadémiai Kiadó jelentette meg három kötetben. Ezekből választott ki és dolgozott át kilencet Lázár Ervin. A választott mesék némelyike ismert, már-már klasszikusnak mondható, de vannak közöttük új, a köztudatban még nem élő kincsek is.

Nemes Nagy Ágnes „keleti meséjének” főszereplője a korán árvaságra jutó kisfiú, Szádelit. A fiú rőzseszedőként keresi kenyerét, de festő szeretne lenni. Egyik éjjel álmában ősz öregember jelenik meg, és csodálatos ecsettel ajándékozza meg: amit fest, az megelevenedik, valósággá válik.

Humorban, mulatságban nincs hiány a kötetbe került huszonnyolc történetben, hiszen Boldizsár Ildikó a kötet válogatásakor arra törekedett, hogy ez alkalommal a magyar népmesék egyik sajátos típusával, a furfangos magyar népmesékkel ismertesse meg a gyerekeket.

Bizonyos jelekből az okos állatok azt a következtetést vonják le, hogy az emberiség újabb önpusztító fegyverkezésbe fogott, kirobbanással fenyeget az újabb világháború. Így kerül sor az állatok konferenciájára...

Lackfi János meséiben minden megtörténhet. A sarokház beszögellésében található kis fülkébe új lakó költözik, egy szegény, ráncos, fogatlan öreg anyóka, Ücsörgő Banya, aki Borka szemében nem más, mint világszép királykisasszony, akiért megőrülnek a királyfiak (Borka és az ücsörgő banya).

Kázmér szobájába egy éjszaka furcsa kis idegen toppan be és a fiú segítségét kéri.

Az egyik legtermékenyebb, legismertebb kortárs költőnk, Lackfi János a szerkesztésében készült antológiában pályatársai – negyven költő – gyerekverseinek közlését tűzte ki célul.