fiúknak és lányoknak

A mesefüzér tanulsága szerint nincs minden bonyodalom nélkül a csigalagzi sem, különösen akkor, ha pont a lakodalom előtt összetörik a csiga háza. Ám a meseregényből az is kiderül, hogy a Jóisten gondot visel mindenre, még egy csigára is.

Csukás István kalandos, gyermekeknek szóló regényeivel mindig lenyűgözi olvasóit.

A kötetbe rendezett huszonkét - Ádám Valérián által gyűjtött és átdolgozott - mese nemcsak a moldvai táj varázslatos szépségét föltáró fordulatos meseszövés, a tájnyelvi szavak, kifejezések használata, de a települések elnevezéséhez kötődő mondák, legendák megismerése okán is sok érdekességgel szolgál.

Az íróként, műfordítóként ismert Rostás-Farkas György kiemelt feladatának tekinti a cigányság hagyományainak kutatását, a cigány kultúra részeként népmeséik megismertetését az utókorral.

A regény főszereplője, Kate Williams – családja és barátai körében Cicus – különös követ kap ajándékba régész apjától: egy olyan követ, amely a legenda szerint nem más, mint a régen elfeledett macskaistenség, Prüszkh mesés aranykinccsel teli templomának egyik kulcsa.

C. S. Lewis hét kötetes (A varázsló unokaöccse, Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény, A ló és kis gazdája, Caspian herceg, A Hajnal vándor útja, Az ezüst trón, A végső ütközet) gyerekkönyve, a Narnia Krónikái a Pevensie család négy sarjáról szólnak. Az első részben a testvérek egy vidéki rokonuk kastélyában az öreg ruhásszekrénybe bújnak, amely titkos ajtót rejt.

A szerző saját fekete-fehér rajzaival illusztrált, vidám kötete gyerekeknek szóló mesterdetektív-regény. Főhőse, Burgum Bélus mesterdetektív, aki minden rejtélyt megold. Bélus egy kis medve, aki megválik a cirkusztól, ahol nevelkedett, és elindul a nagyvilágba, ahol idővel aztán messze földön híres nyomozóvá válik.

Komjáthy Istvánnak a magyar nép történetét feldolgozó nagyszabású munkájának második része a kötet. Az első rész (Mondák könyve) már több kiadásban is napvilágot látott.

Az igényes kivitelű kötet tizennégy különleges mesét tartalmaz. Az erdőben magányosan élő, szép, szomorú boszorkány, Amália varázslatos történeteiből megtudhatjuk, hogyan születtek meg az első csillagok a Nap és a Hold gyönyörű szerelméből, miként hagyták el a színes árnyékok az embereket, hogy hozta el a boldogságot a Madarak Királya az örökké békétlenkedő madarak közé.

A történetek elbeszélője – az író – a Fehérlófia utca 13-as számú bérházába költözik, ahol megismerkedik szomszédjával, Szűcssebestyénnel, egy barátságos borzzal, aki nemcsak a ház lakóiról szolgál hasznos információkkal, de sok mindent elmond, amit a borzok, elsőként is Szűcssebestyén életéről tudni érdemes.

Berzsián, a híres jobblada-költő (utál mindent, ami ballal kezdődik) szomorú: az emberek lopnak, csalnak, hazudnak, vizezik a bort, klórozzák a vizet, egymásnak vermet ásnak. Elhatározza hát, hogy szakít az emberiséggel. Nemcsak rajta múlik, hogy ez nem sikerül.

A skót származású író meseregénye először 1908-ban látott napvilágot. Az író a békés, a kalandoktól-bonyodalmaktól mentes élet, "az én házam az én váram" szemlélet törvényei szerint mozgatja szereplőit, akik pedig - mint a Vakond, a Varangy vagy kis híján a Patkány - megpróbálnak kitörni e világból, súlyosan megbűnhődnek, csak hűséges társainak barátsága mentheti meg őket.