fiúknak és lányoknak

A gyermekirodalom klasszikusainak egyike Astrid Lindgren, aki mesehősét a gyermeki képzelet vágyai szerint formálta meg. Melyik gyerek ne szeretne kalandos utakra induln­i, szülői, tanítói figyelmezés nélkül élni, ráadásul reggeltől estig játszani, és játszótársul választani a gyerektársak mellé egy-egy állatot is, akár egy paripát, akár egy játékos majmot.

A mesebeli városka szélén áll egy roskatag öreg ház, melynek lakója nem akárki. Harisnyás Pippilota (becenevén Pippi) egyedül él a Villekulla-házban, szülői felügyelet nélkül. Barátainak se szeri, se száma; a környélbeli gyerekek kedvence a nagyotmondó Pippi. A kislány példaképei a nicaraguaiak, mivel ők - állítólag - már reggel hét órakor elkezdhetik a hazudozást és folytathatják lefekvésig.

Boszorkányok nélkül nem is létezne a mesék birodalma, így Lázár Ervin kötetének meseregényében a főszereplő, Amarilla is éppen a bűbájosság fortélyait igyekszik nagy szorgalommal elsajátítani. Ám A legkisebb boszorkányról lepereg minden rossz, gondolatai a szívét rabul ejtő földi legény, Király Kis Miklós körül forognak, aki viszont Tündér Tercia kezére áhítozik.

A szép kiállítású, Rusz Lívia erdélyi grafikusművész különleges rajzaival illusztrált kötet egyedülálló értéket képvisel a magyar irodalomban: Tamási Áron eddig főként prózai művekből megismert életművét a legszebb erdélyi mesehagyományokra épülő, ízes magyar nyelven előadott, egyéni humorral átszőtt, fordulatos cselekményű mesetörténeteivel egészíti ki.

Az erdélyi író, Fodor Sándor meleghangú sorokkal ajánlja az olvasók figyelmébe, a szintén erdélyi, festőművésznő és író T. Karácsony Emmy kötetét. A szerző mesés gyermekkorát megjelenítő írásokat Cábuz Annamária – a történetekhez méltó - illusztrációi kísérik. A mesekönyv lapjain egy régen letűnt, ám az emlékezés fényében még inkább megszépülő világ képei kelnek életre.

Krúdy Gyula gyerekek számára írt kötete eredetileg 1905-ben jelent meg. A kötet mesevilága igen sajátos és összetett. Az író él a népmesék és népmesékre épülő-építő műmesék jellegzetes motívumával (törpék, csodás események, a Hold leányai stb.), ám nem ezek a meghatározók bennük.

1726-ban jelent meg minden idők legnagyobb és legsikerültebb szatirikus regénye, az Utazások a világ néhány távoli országába.

Gyöngyélet földje egy aprócska sziget valahol a hatalmas, végtelen óceán közepén. Lakóinak száma négy: az országban uralkodó király, Háromnegyedtizenkettedik Alfonz, két alattvalója, Feszes úr és a pirospozsgás arcú Mitmond néni, valamint Lukács a masiniszta, aki gőzmozdonyával, Emmával naponta többször vidáman fütyürészve végigpöfög a szigeten.

A meseregényben folytatódik az előzményéből (Gombos Jim és Lukács, a masiniszta) megismert két elválaszthatatlan jó barát kalandjainak története. A birodalom békés életét ismét váratlan esemény zavarja meg: egy éjszaka a koromsötétben érkező postahajó nekiütközik az országhatárnak, ami tudatosítja Alfonz királyban, hogy Gyöngyélet Földjének nincsen világítótornya.

Gergő és Zsófi izgalmas kalandjai folytatódnak ebben a történetben. Réti Gergő, azaz Farkas, az ifjú sámán nyomozásba fog, hogy kiderítse hová indult annak idején Kende, a főtáltos.

A Gergő és az álomfogók című meseregényből megismert hősök a szereplői ennek a történetnek is. Gergő és mostohatestvére, Zsófi látszatra semmiben sem különböznek az átlagos, mai gyerekektől. A pesti bérházban, szüleikkel élő testvérek azonban sokkal többre hivatottak, mint hétköznapi társaik.

Az ifjúsági regény főszereplője, Gergő nem hisz a csodákban: az egyre sűrűsödő furcsa jelenségeket, amelyeket Csipetke utcai házukban észlel, mindig racionálisan próbálja megmagyarázni.