fiúknak és lányoknak

A meseregény főszereplője, Kövér Lajos mértéktelen evése következtében annyira elhízik, hogy mozgásképtelenné válik: nem képes többé járni, öltözködni, de még ágyba bújni sem segítség nélkül. Szomszédja, Sovány Laci segíti ki szorult helyzetéből. Eleinte csak munkája mellett, majd önkéntes szociális munkásként gondozza a bajba jutott barátot.

A mindig is termetes Kövér Lajos barátja, Sovány Laci gondos ápolásának köszönhetően lefogy és ismét járóképes lesz, Laci pedig annyira megerősödik, hogy megnyeri a Kövér Lajos utcai Súlyemelő bajnokságot.

A kötetben szereplő rövid történetek középpontjában egy minden szépre-jóra figyelő, tudásra szomjas kisfiú áll.

A finn szerző korábbi, díjnyertes kötetéből, a Mérleghintából már ismerősek lehetnek a most is feltűnő csirkák és harmonák. Barátságról, és a hol lassan, hol meg gyorsan múló időről szól a lírai finomságú kötet, melynek főhősei Fazék, a kis csirka, és Felicián, a harmona. A kis csirka sosem tud felülni a körhintára, mert a nagyobbak minden helyet elfoglalnak.

A Tündérboszorkány-trilógia második kötetében az ötödikes főszereplők új osztályfőnököt kapnak, méghozzá a rettegett tornatanár, a gyerekek által csak Klott Gatyának csúfolt Klott Kálmán személyében. A gyerekek mélységesen elkeserednek emiatt, és felkészülnek arra, hogy ez lesz a legrettenetesebb iskolaévük. Sztrájkot terveznek, miközben egyikük titkos nyomozásba kezd a zord pedagógus után.

A tartalmilag és formailag egyaránt vonzó kötet már színes borítójának kedves, mulatságos figuráival felkelti a gyermekek figyelmét. A történet főhőse a tíz éves Klinkusz. Az árva kisfiú megszökik Kockavárból, ahol Rozsdazár úr gyárában robotolt, mióta elvesztette a szüleit.

"Amióta nagy vagyok és ütődött és nyegle és idétlen, azóta nem lehet hozzám szólni. De azért szólnak" - jegyzi meg a könyv kamasz hőse, kortárs nevettető, de bosszantó logikájával. S megrajzolja - kizárólag a felnőttek közhelyektől hemzsegő, szülői elfogultságtól átitatott és előítéletektől sem mentes mondatait idézve - saját önarcképét.

Móra varázslatos műve, a Kincskereső kisködmön (1918) témája végső soron az emberi élet. Hősies küzdelem ez a lét: naponként megújuló harc a szegénység és a belőle fakadó szomorúság ellen.

A sorozat újabb kötete ezúttal Kínába kalauzolja el az olvasókat. Nyolc történeten keresztül kaphatunk ízelítőt ennek a számunkra egzotikus világnak a hangulatából. Az első legendából megtudhatjuk, hogy miért éppen arról a tizenkét állatról nevezték el a kínaiak az esztendőket.

Kicsibácsi és Kicsinéni egy apró dió lakója, melyet néha fölkap a szél és ismeretlen tájakra repít. A pici, ám jól felszerelt otthonukban fontos szerep jut még Imikémnek, a felhúzhatós bádognyúlnak, aki kalitkában él és hintáján ülve olykor elmélázik azon, milyen lenne ha legalább repülni tudna.

A falusi iskola a színhelye a kötet négy elbeszélésének (Az Iskolában, A gyerekek, Bűntárgyalás, Kék paradicsom, liliom) amelyekből megismerhetik a mai gyerekek miként éltek, tanultak régen a falusi iskolások.

Az elődeink alkotta és reánk hagyományozott mesék világából "ezer évekre visszamenőleg" rekonstruálhatjuk a való életet. A megfelelő módon átadott kulturális örökséget a népköltészet, azon belül is a népmese közvetíti a legkézzelfoghatóbban: Kóka Rozália mesemondó hosszú ideje vállalja ezt a közvetítést.