fiúknak és lányoknak

A szőke, kékszemű Angyalandi egyszer csak egy üres könyvben találja magát. Kénytelen saját maga rajzolni egy házat meg egy erdőt. Mielőtt elnyomja az álom, arra gondol, hogy másnap barátokat is rajzol majd magának. A következő reggel azonban hívatlan vendége támad, méghozzá egy kissé másnapos, hóbortos királyfi, Kárókaresz személyében.

A Karácsonyi éneket Dickens 1843-ban írta. A tanmese főhőse a "szipolyozó, zsugori, markoló, kaparintó, kapzsi vén bűnös", Scrooge üzletember, akinek még a karácsonyról is az a véleménye, hogy "minden hülyét, aki vidám karácsonyt szajkóz, tulajdon pudingjában főzetnék meg és magyal-ággal átszúrt szívvel temettetnék el".

Az előzményeitől (Óz, a csodák csodája, Óz, a nagy varázsló) olvasmányosságában, kitűnően egyénített figuráiban, groteszk humorában semmiben sem marad el a meseregény. A történet helyszíne Óz birodalmának egyik tartománya, a gillikinek országa.

Bár az angol írónő elsőként gyerekkönyvei és ifjúsági regényei révén vált ismertté, hazánkban eddig - 1997-ben a Ciceró Kiadó gondozásában, A bűvös hómadár és más mesék címmel - egyetlen mesekötete jelent meg. A most kiadott kalandregénye az eseménydús történeteket kedvelő tizenévesek figyelmére számíthat.

A meseregény főszerepelői négy testvér meg egy unokatestvér, valamint szüleik és nagyszüleik.

A játékos humorral született képes mesekönyv főszereplője a négy-ötéves kisfiú egyes szám első személyben családja, rokonai, a szomszédok egy-egy jellemző állásfoglalását közvetíti. Mind azt várják el tőle, hogy egy rendes gyerekhez méltón elvárásuknak megfelelően viselkedjen, és örömmel tegyen eleget a kérésüknek.

A Népek meséi 14. kötete hat japán népmesét ad közre, amelyekben fölfedezhetők az európai mesékből ismerős mesei motívumok, ám a kulturális különbségek, a sajátos japán hitvilág okán hangulatukban, a mesék üzenetében jelentősen eltérnek nyugati megfelelőiktől.

A sorozat első darabjában egy távoli, egzotikus nép meséi kaptak helyet, amelyek nemcsak az ismeretlen környezet és világlátás, hanem mondanivalójuk, megszívlelendő tanulsággal szolgáló történetük okán is sok érdekességgel szolgálhatnak a gyerekeknek.

Jácint úrfi leghalkabb beszédje nyomán ablaküvegek repednek meg, iskolai táblák törnek össze, ha kicsit megemeli a hangját, az összes gyümölcs lepotyog a fáról, ha pedig kiereszti, netalán énekelni kezd, házak omlanak össze. Különleges képességével magára haragítja a falu lakóit, ezért jobbnak látja, ha világgá megy és erős hangjával máshol próbál szerencsét.

Az IBBY (International Board on Books for Young People, Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa) Magyar Szekciója Az Év Gyermekkönyve-díjjal jutalmazta ezt a szellemes kötetet 2002-ben. Tartalom és forma szerves egységet alkot ebben az esetben, a tördelés a szerző elképzelése alapján történt.

A kortárs norvég szerző a kis Hubert különös és mulatságos kalandjait meséli el olvasmányos történeteiben. A kisfiú iskolába menet találkozik egy szomorú emberrel, aki a hat fehér kisegerét készül éppen vízbe fojtani, mert már túl sok van belőlük otthon, és nem talál nekik gazdát.

Bódog király vadonatúj csizmáját úgy próbálja ki, hogy közben durván megsérti a szomszéd Vazul fejedelem reggelizőasztalának légi terét. A tett megtorlást kíván, a két birodalom, Valeriána és Bikarbóna között kitör a háború.