fiúknak és lányoknak

A mosómedvékről köztudott, hogy minden élvezhetőt megesznek, ám többnyire beérik azzal a táplálékkal amit élőhelyük nyújt számukra: zamatos gyümölccsel, némely rovar kövér lárvájával, a madarak fészkeiben talált tojással, és a vizek nyújtotta élelemmel, köztük az ínyencfalatnak számító hallal.

Könyvét a szerző egy - királymondáinkat és a Hunyadi-mondakört is feldolgozó - nagyszabású munka első fejezetének szánta. A kötet a magyarság kialakulásának és őstörténetének, honfoglalás előtti életének homályos évszázadait világítja meg, élvezetes, összefüggő történetsor keretében elevenítve fel hitregevilágunk szinte minden színes töredékét, jelentősebb mozzanatát.

Móra Ferenc történelmi tárgyú, az ifjúságnak szóló írásai a magyar történelem egy-egy dicső korszakát, neves történelmi személyiségek alakját idézik föl. Elrendezésük egyben végigvezet a magyar nép történelmének eseménysorán. Az eredetmondák Hunor és Magyar, Attila és Csaba királyfi történetét dolgozzák föl és a honfoglalás eseményeit idézik meg (A magyarok útra kelnek, Árpád, a hon­alapító).

Lyman Frank Baum jól ismerte a gyermekek természetét, melyhez hozzátartoznak a mesék, az álmok és a vidámság is. Mindezek szellemében születtek meg az amerikai író, drámaíró gyermekkönyvei; közöttük e korai írásai közé tartozó meseregény is.

Az eddig inkább felnőtteket megszólító, József Attila-díjas költő gyerekverseit olvashatjuk ebben a színes rajzokkal kísért kötetben. Főhőse egy érzékeny, magányos, harmadikos kisfiú, aki nagy érdeklődéssel fedezi fel a világot, és miközben megpróbálja azt megérteni, élményeit filozofikusan, ugyanakkor humorosan fogalmazza meg.

A Hauff-mesék széles körben ismertek magyarul, ez a Boldizsár Ildikó gondozásában megjelent könyv azonban más, mint az eddigiek: az eredeti szerkezetben, a kerettörténetek originális ciklusait, átvezető meséit is tartalmazza, felhasználva és részben felújítva a kiváló magyar írók (Rónay György, Jékely Zoltán stb.) fordításait is.

A meseregény hőse Mimóza Áron, a fess és hiú játékmackó, Mozaik város megbecsült lakója, foglalkozását tekintve: rímfaragómester. Ebben a városban nem mindennapi események történnek, de lakói sem hétköznapi emberek, mint például Krix-krax tanár úr, aki repülőgépet barkácsol, vagy Brúnó, a szemfüles riporter, PingPong Pongrác, az áruló, aki egy baleset kapcsán lesz Mimóza legjobb barátja.

A félárva testvérpár, az ötödik osztályos Damian és testvére, Anthony édesapjukkal új házba költözik. Egy este a kertjük végében elrobogó vonatról pénzzel tele tömött sporttáska pottyan a töltésre. A táskában rengeteg pénz van, csak éppen az euro bevezetéséig tizenkét nap áll rendelkezésükre, hogy elvásárolják, vagy beváltsák.

A szerző áradó mesélőkedvvel, a nyelvi játékosság ezernyi fortélyával mutatja be a címben szereplő város, Mesélnek különleges lakóit és a velük megesett – hétköznapinak egyáltalán nem mondható – kalandokat.

David Benedictus író, színpadi szerző, forgatókönyvíró és színházi rendező a Micimackó első megjelenése után nyolcvan évvel kapott megbízást arra, hogy a könyv hőseit új életre keltse.

A Százholdas Pagonyban, a Bánatos Bozótosban és a Hét fenyőfa környékén - a klasszikussá vált két gyermekregény színhelyén - minden megtörténhet. Mert e vidék legokosabb embere - "csupán csak" egy kisfiú. Hozzá, Róbert Gidához fordul - a mindentudó hatalomnak kijáró tisztelettel - a "menazséria" minden állata.

Pilinszky János 1949-től nem publikálhatott, az irodalmi élet perifériájára szorult. Ekkoriban verses meséket írt; a meséket tartalmazó kötetével lépett a kényszerű hallgatás után 1957-ben először a nyilvánosság elé (Aranymadár).