fiúknak és lányoknak

Paddingtont, a Peruból érkezett barna bundás, piciny medvét a Brown család fogadja örökbe, ám - amint azt hamarosan nyugtázzák – kíváncsi természetének, sajátos észjárásának köszönhetően, ha bárhol megfordul „… elkezdenek vele történni a dolgok”. Igaz ez akkor is, amikor viszonozván a család kedvességét és türelmét, segítőkészségéről tesz tanúbizonyságot.

Benedek Elek eredetileg ötkötetes, a székely népmeséket saját elbeszélő stílusához igazítottan, ízes magyar nyelven átírt történeteinek gyűjteményét (eredetei címe: Magyar mese- és mondavilág) négy kötetbe sűrítve jelentette meg a Szukits Könyvkiadó.

Andersen meséi mindmáig a világirodalom legszebb meséi közé tartoznak. A valóságot mesésítő realista szemlélet, a tárgyakat is átlelkesítő érzelmek, a boldogság és a boldogítás vágya az alapja ennek a világnak. A tárgyak külseje és használati értéke mindig megfelel a valóságnak, csupán vágyaikban és boldogtalanságukban hasonlítanak az emberre; szinte mindegyikük szomorú véget ér.

Könnyen tanulható, dallamos-rímes versek, versben elbeszélt történetek, különleges, emberi tulajdonságokkal rendelkező állathősökről szóló mesék, kedves, mulatságos figurák alakja köré szőtt elbeszélések alkotják a tartalmában küllemében egyaránt színvonalas kötet anyagát.

A kötet a gyerekek körében népszerű és sikeres regényciklus (Óz, a nagy varázsló, Kalandok Óz birodalmában) harmadik része. A főhős itt is Dorka, a mindig kíváncsi kislány, akit egy tengeri vihar a csodálatos Ev országába sodorja.

Különös és varázslatos mesevilág tárul föl Baum könyvének lapjain, amelynek témája a boldogság keresése. Főszereplője, Dorka kutyájával, Totóval egy különös országba, Mumpicok birodalmába keveredik. Itt találkozik későbbi hűséges barátaival, a Madárijesztővel, a Bádog Favágóval és a Gyáva oroszlánnal, "akik" elkísérik őt hosszú vándorútján, amelynek végcélja a jó varázsló, Óz Smaragdvárosa.

A gyermekirodalom klasszikusait felvonultató sorozat második darabja újabb öt mesét tartalmaz Wilhelm Hauff tollából. Alexandria sejkje nagyon gazdag, ám nem talál örömet kincseiben. Nagy bánat nyomja a szívét, kisfiát ugyanis évekkel ezelőtt túszul ejtették, és magukkal vitték a francúzok. Azóta a sejk a kisfiú elrablásának évfordulóján minden évben tizenkét rabszolgát szabadon bocsát.

1906-ban a svéd kormány pályázatot hirdetett egy olyan olvasókönyv megírására, amelyből a gyerekek megismerhetik hazájuk tájait, hagyományait. Így született meg a Nils Holgersson csodálatos utazása. Hőse egy törpévé varázsolt kisfiú, aki a vadludakkal vándorútra kel, és Márton gúnár hátán beutazza az országot.

A Móra Ferenc meséiből, kisnovelláiból készült remek válogatás három ciklusba gyűjtött írásainak első csokra (Királyok tenyere) olyan meséket tartalmaz, amelyekben a balgaság vagy a természetes észjárás bölcsessége játssza a főszerepet. A Királyok kenyere rímes meséjében a kis kukta ébreszti rá a királyt, hogyan vész el kézen-közön a beszedett adó.

Aki olvasta Travers Csudálatos Mary történeteit, annak egészen bizonyos, hogy utánérzésként fog hatni a mostani meseregény. A viktoriánus Angliában játszódó regényben a főszereplő a Brown család (Traversnél még Banks), amely a kedves anyukából és apukából valamint a számos, megregulázásra szoruló csemetéből áll.

Nem lehet elég korán elkezdeni a környezettudatos életre nevelést. Hiánypótló munka ezen a téren a korábban inkább illusztrátorként ismert Gévai Csilla kötete. Aktuálisabb nem is lehetne a témája, legfőbb erénye azonban az, ahogyan azt, a környezetvédelem kérdéseit a gyermekek nyelvén tárgyalja. Stílusa olvasmányos, nyelvezete közérthető, hangja közvetlen, játékos.

A meseregény főszereplője Bence, a kéményseprő javíthatatlan álmodozó és - úgy tapasztalja - legjobban álmodozni a padláson lehet.