fiúknak és lányoknak

A kötet Lewis Carroll halhatatlan meseregényét tartalmazza. A mű a múlt század derekán az angol irodalomban megjelent sajátos műfaj, a nonszensz (értelmetlenség, csacskaság) klasszikussá vált reprezentánsa; élvezetes "kötelező olvasmány" az angol irodalmat kedvelőknek, ugyanakkor máig eleven, pompás meseregény.

Ivácsony Péter iskolájában szokássá vált, hogy a tanulók iskolás éveik alatt elkészítenek valamilyen furfangos szerkezetet, amelyet ballagásukat követően a szertárban hagynak az utánuk következő osztályok szórakozására és okulására. Péter robotot készít, egy Koko Samu névre hallgató törékeny, érzékeny lelkű kis szerkezetet.

A Virág utca lakóinak élete gyökeresen megváltozik, amikor a szeretnivalóan különc Kovács család, az egykoron sikeres labdarugó Nagyival az élen az utcába költözik. Nagyi ugyanis megérkezésük pillanatában rögtön észreveszi, hogy a környéken lakó lelkes, ám a tömbök között üvöltve rohangáló, szervezetlen, focirajongó fiatalok táborának irányításra, egy jó edzőre van szüksége.

A könyv tipográfiájának sokszínűsége - pirossal és zölddel szedett sorok váltogatják egymást, s a fejezetek élén művészi grafikákba ágyazott iniciálék állnak - éppen csak utalhat magának a műnek ezer színben villódzó, játékos képzeletgazdagságára. Meseregényről van szó, a színhely Fantázia, az időben és térben határtalan birodalom.

C. S. Lewis hét kötetes (A varázsló unokaöccse, Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény, A ló és kis gazdája, Caspian herceg, A Hajnal vándor útja, Az ezüst trón, A végső ütközet) gyerekkönyve, a Narnia Krónikái a Pevensie család négy sarjáról szólnak. Az első részben a testvérek egy vidéki rokonuk kastélyában az öreg ruhásszekrénybe bújnak, amely titkos ajtót rejt.

C. S. Lewis hét kötetes (A varázsló unokaöccse, Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény, A ló és kis gazdája, Caspian herceg, A Hajnal vándor útja, Az ezüst trón, A végső ütközet) gyerekkönyve, a Narnia Krónikái a Pevensie család négy sarjáról szólnak. Az első részben a testvérek egy vidéki rokonuk kastélyában az öreg ruhásszekrénybe bújnak, amely titkos ajtót rejt.

Az irodalomtudomány értelmezésében a műmese nem egyszerűen csodás-fantasz­tikus elemekkel tűzdelt vagy épp reális motívumokra épülő történet, hanem filozófiai mélységeket is föltáró epikus alkotás, amely voltaképp tanító példázata egy elvont gondolatnak, valamely erkölcsi tételnek, eszmének, mondanivalónak.

A rangos sorozatban ezúttal kalotaszegi, széki, maros- és udvarhelyszéki meseválogatás jelent meg; közel félszáz epikus darab vezet el az erdélyi mesék tündérvilágába. A jeles néprajztudósok gyűjtéséből származó meséknek több mint a fele tündérmese, vagyis csodás elemekkel átszőtt történet.

A történet főszereplője-mesélője a tizenegy éves Victor, akit szülei a nyári szünetben nővére, Leslie felügyeletére bíznak.

Duba Gyulának, a felvidéki magyar irodalom egyik legsokoldalúbb alkotójának, és a Szlovákiában élt autodidakta festőművésznek, Szabó Gyulának meseszép, közös munkája A tűzmadár című kötet. Az írót vélhetően a festő szimbolikus, szürrealisztikus festményei ihlették meg, és ezekre az alkotásokra "építette föl", a kilencéves Péterkének szóló meseregényt.

Az igen eredeti, szellemes, olvasmányos mese főhősei, Serföld uralkodójának, Árka királynőnek a fiai unatkoznak, s nagyszabású kalandra vágynak. Útra is kelnek, ám királyi szüleik nagyon aggódnak értük, ezért titokban a hűséges, ám a helyesírással igencsak hadilábon álló íjászt, Kibökit küldik utánuk, hogy vigyázzon a három királyfira.

A Nemzeti Kulturális Alap támogatásával megjelent, tetszetős kivitelű kötet negyven török népmesét tartalmaz, melyeket Muhsine Helimoglu Yavuz professzorasszony és egyetemi hallgatói gyűjtöttek nagyrészt kelet-törökországi vidékeken. A mesék motívumai közül jó néhány ismerős lehet akár a magyar népmesékből, akár más mesevilágból.