A tűzmadár. Péterke képeskönyve

Duba Gyulának, a felvidéki magyar irodalom egyik legsokoldalúbb alkotójának, és a Szlovákiában élt autodidakta festőművésznek, Szabó Gyulának meseszép, közös munkája A tűzmadár című kötet. Az írót vélhetően a festő szimbolikus, szürrealisztikus festményei ihlették meg, és ezekre az alkotásokra "építette föl", a kilencéves Péterkének szóló meseregényt. A történet nem más, mint a kisfiú, és a náluk lakó, bohém festőművész meghitt, őszinte, baráti beszélgetéseinek írott "dokumentuma". A Festő egy unalmasnak ígérkező délutánon megtanítja a kisfiút A képek nyelvére, arra, hogy az emberi érzelmek mindegyike megfesthető, a magány és a bánat éppen úgy, mint az öröm, ám az csak a "beavatottak" kiváltsága, hogy megértik a művészet, művészek által tolmácsolt varázslatát, különös "szférákba" emelő üzenetét, ebben a történetben a képek világát. Péterke a Festővel folytatott, nap-nap utáni beszélgetések révén egy csodálatos világ részesévé válik. A lírai, "halk" melankóliával átszőtt meséket, és történeteket a fínomívű ecsetvonásokkal megrajzolt képek elevenítik meg.