fiúknak és lányoknak

A kétszeres József Attila díjas író utolsó meseregényének főszereplőjét, Galambóczi Boldizsárt már megismerhették a gyerekek az író korábbi meseregényéből (Galambóczi Boldizsár csínytevései). A nagy, félelmetes és mindenható varázsló ez alkalommal azokról a kilencszázkilencvenkilenc évvel ezelőtt történt furcsa dolgokról számol be, amikor a Város gyanútlanul hóemberépítő versenyt rendezett.

Tove Jansson Mumin-történeteiből azonos címmel sugárzott a magyar televízió rajzfilm sorozatot a kilencvenes években. A most megjelent kötet olvasásakor így plasztikus képekben rajzolódhat meg a Muminok alakja és élete is, ha az olvasó fel tudja idézni a furcsa kis lényeket emlékezetében. Bár a muminok külseje leginkább vízilóra hajaz, ők maguk emberek módjára élnek és viselkednek.

Málika a szépséges varrókisasszony szavát adta édesapjának, hogy csak ahhoz a legényhez megy feleségül, aki elhozza számára a Mindentvarró Tűt. Ezért vőlegénye, Cérnácska Szabócska a leánykérés napján útnak indul, hogy megkeresse a csodálatos varróeszközt.

A Mézga család mulatságos kalandjain hajdan jól szórakoztak azok, akik a hetvenes években voltak gyerekek és fiatalok, hiszen a Romhányi József remek versei és Nepp József rajzai nyomán készült televíziós rajzfilmsorozatban nyomon követhették azokat a nem mindennapi eseményeket, amelyek a család tagjaival történtek.

A „Legsötétebb Peruból” származó barna bundás, piciny medvét - „Kérem, törődjenek ezzel a medvével! Köszönöm.” feliratú táblával a nyakában - a Paddington pályaudvar peronján pillantja meg Mr. és Mrs. Brown.

Macskavárról és az ott fészkelő sasokról szóló legenda akkor kapott szárnyra, amikor Mátyás uralkodása idején a csehek garázdálkodtak Felső-Magyarországon. Ide vonultak harcolni a macskavári urak bevonásával a király katonái, ennek okán a Macskavári uraság egyedül leányára, Margitra – meg az öreg toronyban fészkelő sasokra – bízhatta a vár őrzését.

A Marton Magda látványos, színes illusztrációival díszített, igényes kiállítású kötet Berze Nagy Jánosnak a 20. század első felében gyűjtött Baranya megyei népmeséiből nyújt sokszínű, a vidék mesekincsének legjavát reprezentáló válogatást, tiszteletben tartva a mesegyűjtő azon szándékát, hogy a meséket változtatás nélkül az eredeti szöveget megőrizve (mai helyesírással) adják közre.

C. S. Lewis hét kötetes (A varázsló unokaöccse, Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény, A ló és kis gazdája, Caspian herceg, A Hajnal vándor útja, Az ezüst trón, A végső ütközet) gyerekkönyve, a Narnia Krónikái a Pevensie család négy sarjáról szólnak. Az első részben a testvérek egy vidéki rokonuk kastélyában az öreg ruhásszekrénybe bújnak, amely titkos ajtót rejt.

Az igényes kivitelű, szemet gyönyörködtető válogatás négy klasszikus, tanulságokat sem nélkülöző mesét tartalmaz. Wilhelm Hauff különleges hangulatú, fordulatos történetei egzotikus tájakra invitálják az olvasókat. A sivatagon áthaladó karaván időnként megáll egy-egy pihenőhelyen, ahol aztán az utazók – hogy elűzzék unalmukat – érdekes történeteket mesélnek egymásnak.

A francia próza klasszikussá vált remekének (1943) kerettörténete - a kényszerleszállás a sivatagban, megismerkedés a rejtélyes kisfiúval és a visszatérés - megtörtént események költői változata. Az igazi mesevilág a gyermekkort idéző B612-es kisbolygón tárul az olvasó elé: itt él a címszereplő, és innen indul látogatóba a szomszédos planéták lakóihoz.

A meseírásban már többször is remekelt Michael Ende most megjelent kötete a költészet világába ígér élvezetes kiruccanást a gyerekeknek, ismét bebizonyítva, hogy nemcsak a tollforgatás mestere ő, de a gyermeki lélek kitűnő ismerője is.

A meseregény színhelye “Egy csupa hegy-völgy ország” királyi kastélya. Itt él és nevelkedik a jóságos királykisasszony, Ilka. A bájos királykisasszony azonban nem csatangolhat szabadon az erdőben, mert furcsa szerzetek, manók és koboldok birtokolják a királyi birodalom föld alatti barlangjait.