fiúknak és lányoknak

Szepesi Attila meseregénye olyan korba repíti vissza olvasóit, amikor a hatalmas mocsaras lápvidék, Szernye még maga volt a nyugalom és az ott lakók örömére bőven ontotta a csíkhalat és a rákot. E csendes lápvidék lakója volt az öreg pákász, Pali Pál, aki az évek során barátságos, segítőkész természetével sok barátra tett szert az állatok és emberek körében.

Fehér Klára ebben a két kisregényében is nagy-nagy szeretettel, odafigyeléssel rajzolja meg a 8-10 éves gyerekek mindennapi gondjait és egyben a mese iránti vágyukat is.

A képeskönyv alliterációkkal teli, csengő rímű sorai a kisiskolásoknak adnak segítséget az olvasás megtanulásához. Móra verses ábécéjét Justné Kéry Hedvig Játékos olvasási gyakorlatai egészítik ki. A jó pedagógiai érzékkel összeállított könyvecskében időnként egy-egy klasszikussá vált mese leegyszerűsített változata is fellelhető (A róka és a holló, Tücsök és a hangya).

A Móra Kiadó 2010-ben megújult célkitűzéssel, új köntösben ismét útjára indította a kisiskolások olvasástanulását segítő Már tudok olvasni című sorozatát, amelynek tagjai könnyen érthető, rövidebb szöveggel az első-másodikos kisdiákokhoz, hosszabb mondatokkal és történetekkel a „már olvasók” táborához szólnak.

A fordulatos mesetörténet főszereplőinek, az erdei állatoknak egy verseny kitűnő alkalmat teremt arra, hogy összemérjék erejüket, megszemléljék a résztvevők nagy versengését. A megmérettetés mozgósítja a jelenlévők érzéseit, indulatait. Így azután szó esik a mesében irigységről, a békétlenkedésről éppúgy, mint a hiúságról, s mindezek ellentétéről, a békességről, a szerénységről.

Egzotikus környezetben, tarka-barka öltözetű szereplők lépnek színre a gazdag, sokszínű meseantológia darabjaiban. A gyermek- és ifjúsági irodalom reprezentatív sorozata egyéni leleménnyel válogat a népmesekincsből, az európai nemzetek folklórjának sajátos gyöngyszemei mellett az Európán kívüli népek jellegzetes meséiből is.

A meseregény egy mezei egér viszontagságainak krónikája; hősét a hideg, őszi eső, a koplalás beűzi a faluba. Tanult egértörténelmet, ezért tudja, hogy a szerencsés házi egeret tele padlás és kamra várja. Ám neki ez a szerencse nem adatik meg; üldözi a macska, és a "háziak" sem fogadják tárt karokkal.

Varjúdomb csősze - keresztfia okulására és szórakoztatására - felidézi életének egy-egy epizódját, falujának világát.

A Móra Kiadó gondozásában Varázskréta címmel kiadott kötet nemcsak a költő legszebb gyerekverseinek gazdag gyűjteményével, de szép kivitelével is figyelemre méltó kiadvány. Dian Viktória válogatásában és szerkesztésében, négy fejezetcím alatt (Hol kezdődik a világ?

Találóbb címet aligha adhatott volna a költő gyermekversei kicsiny kötetének, hiszen számára a vers hangszer, amelyből mindenféle varázsos muzsikát, dallamot csal elő, hol játékosan szóló, csilingelő ritmust, hol meg komolykodót, mélyen zengőt.

Kereken egy tucat mesét tartalmaz a kötet, mely alkalmas arra, hogy a gyerekolvasókat bevezesse a magyar népmesék világába. Akad a történetek között tündérmese (A zöldszakállú király fia, Szerencsés Pista), és azon belül is több ismert és kedvelt meseantológia darab (A repülő kastély, A hét holló meséje).

A világirodalom talán leghíresebb, La Fontaine állatmeséinek főszereplői valamennyien emberi tulajdonságokkal bírnak. Így van ez a klasszikusként számon tartott Kenneth Graheme történeteiben is. A mesék főszereplői két jellemcsoportot képviselnek, egyfelől a zajos és közönséges emberek tulajdonságait érzékítik meg, másfelől a csendes, visszafogott jólneveltséget példázzák.