fiúknak és lányoknak

A József Attila-díjas Sebők Éva gyermekverseinek színvonalas gyűjteménye meglepetést tartogat.

A sárkányölő hősökről szóló mesék népmesekincsünk legősibb rétegéhez tartoznak. Azokról az időkről adnak hírt, amikor a szerencsét próbálni induló vitézek nemcsak mágikus képességekkel rendelkeztek, hanem ismerték annak módját is, hogyan kerülhetnek kapcsolatba táltosokkal, a tanácsot adó öregasszonyokkal és az ősz öregemberekkel, akiktől mindig segítséget kaptak küldetésük teljesítéséhez".

A békés természetű, vidám Sanyi manót kíváncsisága, szeleburdisága, ártalmatlan tréfái olykor rémes kalandokba sodorják. Egyik alkalommal darázs nénit haragítja magára, mert seprűjével fölbolygatja a békésen szundikáló darazsak nyugalmát (A darázs néni), másik alkalommal a vasorrú bába áll bosszút rajta, amiért elemeli drágakőként ragyogó hamuját (A vasorrú bába drágakövei).

A kötet alcíme szerint hat és háromnegyed éveseknek szól a könyv, méghozzá úgy, hogy Kukorelly Endre a kötet központi figurája, az iskolába készülő Hankán keresztül ad hangot a korosztályt foglalkoztató problémáknak. A fiúk miért és miben mások, mint a lányok? Mi leszek, ha nagy leszek? Hogyan kell öltözködni, vásárolni, közlekedni?

Hogyan lett Rumcájsz, Jicin városának jó hírű cipészmestere a környék urainak rettegett rablója? Elűzetéséről és zsiványos csínytevéseiről számolnak be a kötet meséi, amelyben – többek között – szó esik arról, hogyan állt bosszút az őt ért sérelemért, miként tette nevetségessé a jicíni hercegi párt, hogyan találta meg boldogságát a jólelkű Manka oldalán.

Egy híján harminc mesét találnak a nagyalakú, karcsú kötetben a gyerekek, általában rövid történeteket, melyek nem teszik túlságosan próbára a türelmüket, annál jobban megmozgatják értelmüket és képzeletüket.

A magyar népmesék szinte minden szépsége föllelhető Rózsa és Ibolya, a sok veszéllyel szembenéző és minden akadályt legyőző szerelmespár meséjében. Rózsának hatalmas próbatételekkel kell szembenéznie, de hiába hordja el a hegyet, vágja ki az erdőt, hiába lovagolja meg a tüzes paripákat, mégsem kapja meg párjául kiszemelt mátkáját, Ibolyát.

A kivitelezésében és tartalmában egyaránt igényes és a mai gyermekekhez közelálló kötet főhőse, Rozi hatodik születésnapja elveszett, legalábbis a kislány ezt feltételezi, mert szülei ezúttal megfeledkeztek a jeles napról. Útnak indul hát, hogy megkeresse.

Az amerikai etnográfus, Joel Chandler Harris afro-amerikai népmesegyűjteményei felhasználásával a szerző feldolgozásában szólalnak meg magyar nyelven Rémusz bácsi meséi. Krónikása az öreg néger, aki az amerikai Dél hosszú és forró nyári estéin, a magányos tanyaházban élő Kisfiúnak egy-egy mesével kedveskedik.

A címben szereplő napló az utolsó óvodai szünidő végeztével kezdődik, amikor Panni búcsút vesz kis orosz barátnőjétől, Tamarától, és mindketten nagy várakozással nézve az első iskolaév elé, elhatározzák, hogy naplóban tudósítják egymást a történtekről. Minthogy azonban Panni még igazából nem tud írni, rajzok segítségével meséli el a legfontosabb eseményeket.

Andersen varázslatos meséi ebben a kötetben az illusztrátor, Mihail Fjodorov művészi rajzainak segítségével szinte megelevenednek. Munkája nyomán életre kel A rendíthetetlen ólomkatona, A tűzszerszám című mese teafindzsaszemű kutyája, valamint a párnája alá rejtett borsószemek miatt aludni nem tudó Borsószem hercegkisasszony és Pöttöm Panna törékeny alakja is.

Pom Pom "bámulatosan tudja változtatni az alakját. Ha akarja olyan, mint a szőrpamacs vagy paróka, vagy egyujjas, kifordított bundakesztyű, vagy szobafestő ecset, vagy papucs orrán pamutbojt." A kedves és segítőkész mesefigura nemcsak alakját képes változtatni, de érdekes történeteket is tud, és nap, mint nap miközben Picurt kíséri az iskolába, szívesen elő is adja őket.