A nemzetközi nőnap az egyik legszélesebb körben ismert világnap, amelynek alkalmából a férfiaknak illik egy szál virággal vagy édességgel köszönteni közeli hölgy ismerőseiket. Napjainkban a nőnap egy olyan alkalom, amelyen kifejezhetjük nagyrabecsülésünket a nők iránt, akiknek az egyenjogúságáért való küzdelem már több, mint egy évszázadra nyúlik vissza.
Maga a nőnap is egy ilyen történelmi eseményhez kötődik. 1857. március 8-án New Yorkban textiliparban nők léptek sztrájkba, hogy tüntessenek a bérek egyenlőségéért és a munkaidő csökkentéséért. Erre az eseményre emlékezve lett 1917-től március 8-a a nemzetközi nőnap. Magyarországon 1948 óta tartjuk ezt a napot. Napjainkban már a bérek egyenlősége mellett a nőnap fontos motívuma lett a nőkkel szembeni erőszak minden formája elleni tiltakozás.
Mi mással is emlékezhetnénk a nőnapra, mint egy-egy híres hazai nő munkásságának a felidézésével. Ma már nem ritka, hogy magas rangú politikusok, történelmet alakító döntéshozók körében is találhatunk hölgyeket, de a 20. század elején még inkább a művészi életben találhattunk nagy hatású személyiségeket, akik ráadásul a szebbik nem képviselői.
Az egyik első igazán nagy hatású női író Kaffka Margit volt, aki sokáig Miskolcon élt és alkotott. A Csabai kapuban mind a mai napig megtekinthető az emléktáblája egykori házának a falán. Ugyan a Nyugat nagy hatású női írója 1907-től kezdve már a fővárosban élt, a miskolci évek nyomán ápolja a kultuszát a borsodi megyeszékhelyen működő II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár, amely az írónő életrajzát és munkásságát bemutató virtuális kiállítással emlékezett meg Kaffka Margitról.
A 20. század első fele budapesti éjszakájának a jellegzetes alakja volt Rácz Vali, énekesnő, akinek a munkásságát az Országos Széchényi Könyvtár mutatta be egy tematikus honlapon. Monica Porter Halálos körhinta – Rácz Vali, a dizőz című kötetének magyar kiadásához kapcsolódva ad bőséges ízelítőt az 1930-as és ’40-es évek népszerű dizőzének fennmaradt hangfelvételeiből. A kötet fordítója és szerkesztője, Péter Zsolt által összeállított diszkográfia teljességre törekszik. A felvételek legtöbbje az OSZK Zeneműtárának több mint félszáz ezer darabos gramofonlemez-gyűjteményében fellelhető eredetik digitalizálása nyomán meg is hallgatható a lemezcímkék fotói közepén található lejátszás gombra kattintva.
Végül az irodalom és a zene után egy népszerű színésznőt, Gobbi Hildát említhetjük, akinek a munkásságára szintén az Országos Széchényi Könyvtár emlékezik. Gobbi Hilda hagyatékának egy része – ötvenhét albuma, könyvtára, a vele készült interjúk előzetes megtekintésre-javításra átadott szövegei, saját cikkeinek, rádióműsorainak gépiratai és néhány dokumentum a Nemzeti Színház egykori irattárából – 1989-ben került az Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Tárába. 2013-ban, a színésznő születésének 100. évfordulóján a Tár Gobbi Hilda-kiállítást rendezett. Már az anyaggyűjtés során egyértelműnek tűnt, hogy elsősorban az albumokat kell megmutatni: kíséreljük meg láttatni azt, hogyan látta és láttatta Gobbi Hilda önmagát. A honlap ebből a munkából született, és a virtuális kiállítás ezeken a köteteken át mutatja be a Gobbi-életpályát.
