Művelődéstörténet

Esztergomi középkori latin kódextöredékek = Mittelalterliche lateinische Handschriftenfragmente in Esztergom. Az Esztergomban őrzött kódextöredékek katalógusa Fragmenta et codices in bibliothecis Hungariae című sorozat második tagjaként 1993-ban jelent meg.  Az esztergomi könyvtárakban, levéltárban őrzött kódextöredékeket ismerteti német nyelven. A kötetet Vizkelety András szerkesztette.

Az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár állományában számos kódexet találhatunk. Az intézmény ezeket digitalizálta és közzétette a kutatók és az érdeklődők számára. Az oldalon jórészt 15. és 16. századi kódexeket tanulmányozthatnak az érdeklődők.

A Központi Statisztikai Hivatal Könyvtára számos tudásbázissal áll a használói rendelkezésére, amelyekben digitalizált dokumentumok, statisztikai kiadványok, elemi adatok válnak böngészhetővé, kutathatóvá. A Budapest etnikai adatbázisában a főváros nemzetiségi és vallási összetételét tanulmányozhatja az érdeklődő interaktív grafikonokon.

2021-ben lesz Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij születésének 200. évfordulója. A Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár 2020 őszén egy kiállítással emlékezett meg a nagy orosz íróról. Az oldalon a kiállítás online közzétett képei láthatók.

A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Keleti Gyűjteménye több, jeles kutatóktól, tudósoktól származó kézirategyüttest őriz. A Kelet legkülönbözőbb kultúráit képviselő gazdag állományból kiemelkedik a közel 900 művet számláló török kéziratgyűjtemény, amelynek legnagyobb része Szilágyi Dániel (1831–1885) isztambuli gyűjtéséből származik.

A világhírű keletkutató hagyatékának legbecsesebb részét, a keleti kéziratokat ma a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Keleti Gyűjteménye őrzi. Ahogyan Vámbéry munkássága, kérdésfelvetései alapvető irányt szabtak a magyarországi turkológia kibontakozásának, s ezek nélkül e tudományág bizonyára nem nyerte volna el napjainkra kiformálódott karakterét, a magyar keletkutatás alapkönyvtáraként

A Vörösmarty Mihály Könyvtár alapvető feladata a helyismereti információ és irodalom gyűjtése, mely Fejér megye valamennyi, jelenleg 108 településére kiterjed. A helyismereti munka során a Fejér megyére vonatkozó tudás- és ismeretanyagot gyűjtjük, feldolgozzuk és szolgáltatjuk - dokumentumtípustól függetlenül.

A Fejér megyei életrajzi lexikon alapjául a székesfehérvári Vörösmarty Mihály Könyvtár helyismereti részlegében több évtizede épülő cédula-katalógus szolgált, mely több mint 10000, valamilyen módon Fejér megyéhez kötődő személyről tartalmaz adatokat. Az adattárban szerepelnek mindazok, akik megyénk területén születtek, haltak meg, vagy életük során Fejér megyében dolgoztak, alkottak.

A honlap célja kiindulópontot nyújtani a hazánkban némiképp elfeledett Ibrahim Müteferrikának és munkásságának megismeréséhez, illetve ráirányítani a figyelmet a török nyomdaalapítás egyetemes kultúrtörténeti jelentőségére. 300 évvel ezelőtt, 1710-ben készült Ibrahim Müteferrika egyetlen fennmaradt kézirata.

A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteményében található Vörösmarty-kéziratokról és tárgyi emlékekről készült virtuális kiállítás. 

Kaufmann Dávid műveinek – nem teljes – bibliográfiája 546 tételből áll, amelyek közül a legelső 1872-ből származik. Fontosabb tanulmányait halála után három kötetben adták ki újra. Mintegy 12 önálló főművet alkotott. Működése igen szerteágazó, számos egymással nem mindig kapcsolatban álló területet ölel föl. Érdeklődésének a középpontjában a zsidó vallásfilozófia állott.

A Mátyás király dicső tetteiről írott corvina (1473-75 k.) internetes facsimile kiadása Ábel Jenő latin átírásával (1880) és Kazinczy Gábor magyar fordításával (1863) a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának gondozásában.