Művelődéstörténet

A honlap célja kiindulópontot nyújtani a hazánkban némiképp elfeledett Ibrahim Müteferrikának és munkásságának megismeréséhez, illetve ráirányítani a figyelmet a török nyomdaalapítás egyetemes kultúrtörténeti jelentőségére. 300 évvel ezelőtt, 1710-ben készült Ibrahim Müteferrika egyetlen fennmaradt kézirata.

A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteményében található Vörösmarty-kéziratokról és tárgyi emlékekről készült virtuális kiállítás. 

Kaufmann Dávid műveinek – nem teljes – bibliográfiája 546 tételből áll, amelyek közül a legelső 1872-ből származik. Fontosabb tanulmányait halála után három kötetben adták ki újra. Mintegy 12 önálló főművet alkotott. Működése igen szerteágazó, számos egymással nem mindig kapcsolatban álló területet ölel föl. Érdeklődésének a középpontjában a zsidó vallásfilozófia állott.

A Mátyás király dicső tetteiről írott corvina (1473-75 k.) internetes facsimile kiadása Ábel Jenő latin átírásával (1880) és Kazinczy Gábor magyar fordításával (1863) a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának gondozásában.

Stein Aurél orientalista, régész-felfedező érdeklődésének középpontjában a Kelet és a Nyugat nagy civilizációinak találkozási pontjai álltak. Neve és munkássága ma már elválaszthatatlan a Selyemút történetétől, amely nem pusztán Kínát a Mediterráneummal összekötő eurázsiai kereskedelmi útvonal volt, hanem eszmék, vallási tanok, művészeti stílusok és technológiák közvetítő csatornája is. A Kr.

Az MTA Könyvtára Kézirattárának egyik gyöngyszeme ifj. Pápai Páriz Ferenc emlékkönyve, amelyet tulajdonosa másfél évtizedes európai peregrinációjára (1711-1726) vitt magával.

A Selyemút – Kínát a Földközi-tenger mellékével összekötő eurázsiai közlekedési útvonal – nem csupán kereskedelmi célokra szolgált, hanem a Nyugat és a Kelet nagy civilizációinak találkozási pontja is volt. A Kr. e. 2.

A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára 2006-ban, Kőrösi Csoma Sándor születésének 222. évfordulójára készítette ezt a virtuális kiállítást, amely a magyar tibetista életét és munkásságát mutatja be a könyvtár Keleti gyűjteményének digitalizált dokumentumai segítségével.

A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára értékes Goethe-gyűjteménnyel rendelkezik – benne ritka kéziratokkal, első kiadású könyvekkel, rajzokkal, érmékkel, emléktárgyakkal, képekkel és partitúrákkal. Ezek a Goethe-relikviák részint a Goethe-kultusz becses objektumai, részint pedig a Goethe-filológia fontos segédanyagai.

Kégl Sándor iranista, irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt 1906-tól. A 19. századi magyarországi iranisztika kiemelkedő alakja, a perzsa nyelv és irodalom első hazai egyetemi tanára, a klasszikus és újkori perzsa irodalom kiváló ismerője volt.



Kérdezd
a könyvtárost!