Művelődéstörténet

A weboldal három szegedi kutatási iskola: a matematikai, az orvostudományi (azon belül a belgyógyászati és a sebészeti klinika), valamint a szegedi magyar őstörténetet kutató munkaközösségen keresztül mutatja be, hogy a kutatók hogyan szerveződnek tudományos hálózatba, hogyan öröklődik tudásuk, és épülnek egymásra teljesítményeik.

Nyíreő István több ezer darabos ex libris gyűjteménye a 20. századi kisgrafika jeles alkotásaival büszkélkedhet. A Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár digitalizált ex libris gyűjteménye.

A gyűjtemény az 1862–1920 közötti korszak színlapjain keresztül a város színházi életét, a színház gazdag külső kapcsolatait és a debreceni kulturális élet egyéb szegmenseit is szépen megvilágítja. Az adatbázisban kereshetők többek között az előadott darabok rendezői, díszlettervezői, jelmeztervezői, esetleg karnagyai vagy vendégszereplői is.

Olyan régi nyomtatványokat tesz elektronikus formában elérhetővé, mint Thuróczy János Chronica Hungarorum című művének 1488-as brünni kiadása, de megtalálható benne az Europeana Travel projekt keretében digitalizált, magyar utazók tollából született útleírások gyűjteménye is.

A folyóiratok digitális gyűjteménye három nagy részből áll: a debreceni, a régi magyar és az egyetemi folyóiratok gyűjteményeiből. Olyan értékes folyóiratokat tartalmaz, mint a Kelet Népe vagy a Debreczeni Képes Kalendárium, a Magyar Museum és az Orpheus.

A Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtárban őrzik az Egyetemi Tanács jegyzőkönyveit és az intézmény fotógyűjteményét, amelyek az egyetemtörténeti vonatkozású kutatások számára jelentenek egyedülálló forrásanyagot.

A Debreceni Egyetem Könyvtárának másfél milliónál is több plakátot és aprónyomtatványt tartalmazó állománya teljes 20. század reklámvilágából, alkalmazott grafikai terméséből, film- és színházi plakátjaiból ad ízelítőt. 

Beethoven életében fiatal korától kezdve nagy szerepet játszottak a magyarok. Arisztokratáink már első művének (3 trió zongorára, hegedűre és gordonkára, 1795) előfizetői között szerepelnek.

Egy nép étkezési kultúrája, szokásai, konyhájának fejlődése az adott nép történelmével szorosan összefügg. A honfoglalás előtti korban a vándorlás, az állandó helyváltoztatás speciális konyhát igényelt elődeinktől. A főzéshez bográcsot használtak. A cserépedények megjelenése után főzték és sütötték is a húsokat, és a zsírt is felhasználták.

A kiállításon a látogató nem tételesen összefoglalt orvoslástörténetet talál, hanem a gyógyítással, orvoslással, szülészettel, ápolással, egészséges életmóddal, táplálkozással, gyógytornával, gyógynövényekkel, közegészségüggyel, járványokkal, fürdőkkel és gyógyvizekkel, homeopátiás gyógymódokkal, gyógyszerészettel, kórházépítészettel kapcsolatos muzeális könyveket - tematikus csoportosításban.

A „természeti tudományok” sorát nehéz röviden összefoglalni. Azonban a történetiséget számításba véve nagy elõrehaladást jelentett, hogy egyre több tudományos elméleti és gyakorlati szakkönyvet fordítottak le, amely nagyban hozzájárult a korszerû tudományos szakszókincs kialakulásához, bõvüléséhez - ugyanakkor még több önálló munka kiadásához is.

Xántus János a XIX. századi utazók egyik jelentős alakja, etnográfus, természettudós, a magyar néprajzi muzeológia megteremtője. A szegedi Somogyi könyvtár virtuális kiállítása a világutazó magyar tudósnak állít emléket.



Kérdezd
a könyvtárost!