vers

Fésűs Éva verseskötetében a négy évszak elevenedik meg különféle történéseivel. Tavasszal bújik ki a Hóvirág, Ébred a medve (…a hosszú álmot bizony megunta, üres a gyomra, bő lett a bunda…), születnek meg a nyuszi kicsinyei, s jön el Húsvét ünnepe.

Az erdélyi születésű költő 1970-es években született gyermekverseit tartalmazza az igényes kivitelű kötet. Mi is jellemzi ezeket a költeményeket? Lázár Ervin ajánló sorait idézve: „Játék, sziporka, szellem!” Különféle állatokról szólnak ezek a remek ritmikájú versek, többek között éhes szöcskéről, torzonborz borzról, hiú hiúzról, fogfájós vaddisznóról és cápáról.

„Haj, duj, dudálom, ez a gombóc nem álom. Szilva ül a közepén, mint egy félénk vőlegény...” „…vigyázok én mákra, retekre, babra: minden kert egy abrakadabra…” Csoóri Sándor ezúttal a legkisebbeket örvendezteti meg költeményeivel, tanúbizonyságát adva annak, milyen jól ismeri a gyermeki lelket.

„Kukorékol a kakas, vendég jön, ha mondja, talán bizony Mátyás király udvari bolondja…”. Közel száz, hosszabb-rövidebb, hangulatos, vidám verset tartalmaz a tetszetős kivitelű, széles körű ajánlásra érdemes kötet, amely minden bizonnyal elvarázsolja majd a legkisebbeket.

Szentkuthy Miklós mondotta Petőfiről, hogy az a fajta költő ő, aki nem verset ír, de versben él; aki olyan természetességgel teremti műveit, ahogyan más lélegzik; aki a világot a maga zseniális mivoltával fejezi ki, azaz teljességében. E kis kötet a zseni teljességét reprezentálja műveinek értő válogatásával.

A Toldi-trilógia Arany János egyik főműve, a magyar irodalom- és költészettörténet kiemelkedő esztétikai, poétikai színvonalú klasszikus alkotása, amelynek első két, önálló darabját tartalmazza a kötet. Az előbb keletkezett Toldi (1846) népies elbeszélő költemény.

A természeti formák, színek szépségének értő megfigyelője e versek írója, Utassy József, aki elgondolkodtató módon és e lírához illő formakultúrával, művészi ihletettséggel örökíti meg a természet örök körforgását, az évszakok változásának nagy pillanatait, amikor még "üres a tél koporsója", de már "Fényes ablaküvegemen / darázs futkos le-fel, le-fel" (Korai kikelet), a madárhangok, a szélben l

A címadó versben (Családi kör /1851/) a hagyományos életkép műfajának megfelelően a kis közösség, a család megtartóerejét mutatja föl a költő, miközben érzékelteti azt is, hogyan tör be a külvilág az idillbe, és finoman jelzi a nagylány elégikusan megrajzolt alakjával ennek az idillnek a törékenységét is. A "Koldus-ének" béna harcfija folytatja a versben monológját.

100 év legvagányabb francia gyerekversei - Az Év Gyerekkönyve 2016 fordítói díját nyerte el Lackfi János ezzel az egyszerre szórakoztató és elgondolkodtató kötettel, amelybe tizenöt belga és francia szerzőtől közel százhúsz gyerekverset válogatott és magyarított.

Az erdélyi költő életművéből ad gazdag válogatást az igényes kivitelezésű kötet, melyet Kürti Andrea és Sipos Gaudi Tünde színes, mozgalmas illusztrációi kísérnek.



Kérdezd
a könyvtárost!