Művelődéstörténet

Kodály Zoltán zeneszerző, népzenekutató, zenepedagógus Kecskeméten született. Apja Kodály Frigyes MÁV-tisztviselő, anyja Jaloveczky Paulina, mindketten műkedvelő muzsikusok. Kodály gyermekkorát Szobon, Galántán és Nagyszombatban töltötte, ez utóbbi város érseki gimnáziumában érettségizett. 1900-tól Budapesten tanul.

Sebestyény Imre kecskeméti képeslapgyűjtő. Gyűjteménye meghaladja a 100.000 darabot, ezzel az ország képeslapgyűjtőinek élvonalában áll. Különböző témákban az ország több városában állította ki gyűjteményét. Azokból a képeslapokból válogattunk, melyek Bács-Kiskun megye településeiről készültek a múlt század első felében.

Az Országos Széchényi Könyvtár alapításának 200. jubileumára a Kézirattár "A Széchényi-család történetének újabb dokumentumai a Kézirattár gyűjteményében" címmel rendezett kiállítást. A tárlat részben az osztály törzsanyagából, részben a nemrégiben birtokunkba került családi dokumentumokból készült.

A virtuális kiállítás az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményeiből származó kéziratos dokumentumokból, kódexekből és ősnyomtatványokból mutat be egy válogatást.

Három kódex - három magyar díszkódex - bemutatására vállalkozott az Országos Széchényi Könyvtár millenniumi kiállítása, hogy a középkori magyar írásbeliség egyik legjelentősebb őrzőhelyéhez méltóan ünnepelje Krisztus születésének kétezredik, államiságunk és krisztianizációnk ezredik évfordulóját. A virtuális kiállítás három - bőséges kép- és jegyzetanyaggal ellátott - tanulmányt közöl.

A Tíz bambusz csarnoka kiállítás a pekingi Nemzeti Könyvtár kincseiből válogatott anyaggal szemléltette a kínai könyv kialakulását, a táblanyomtatás és a könyvformák változatait, a színes nyomtatás kialakulását. Az Országos Széchényi Könyvtárban láthattunk buddhista szentszöveg-tekercset a 13. század végéről, leporelló alakú nyomtatványt és sokféle könyvet a 14-19.

Balassi Bálint életéről és munkásságáról szóló virtuális kiállítás, amelyben a verseket dallammal együtt élvezhetjük neves magyar előadóművészek előadásában.

Az adatbázisban történelmünk sorsfordulóit, a mindennapok és ünnepek eseményeit követhetjük nyomon a kezdetektől a második évezred végéig. Az időrendben felsorolt szikár tényeket a tárgyi és szellemi kultúra emlékeivel, korabeli és később született képzőművészeti alkotásokkal illusztráljuk.

Oláh Gusztáv (1901–1956) rendező, díszlet- és jelmeztervező a magyar színpadművészet egyik legjelentősebb alakja. Személyi és tervezői hagyatékát az Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Tára őrzi. A virtuális kiállítás ebből az anyagból mutat be válogatást: a közel kétezer tervből 180-at.

Az 1956-os események írott és a rádióban elhangzott audio dokumentumai. A lapon találhatók életrajzok a Szabad Európa Rádió munkatársairól. A fennmaradt hanganyagok és újságcikkek napok szerint böngészhetők.

Az Országos Széchényi Könyvtár tematikus szolgáltatásában megtalálhatók a hazai és nemzetközi ünnepnapok, személyekhez kapcsolódó évfordulók.

"A Sajtómúzeum gyűjtőköre – amit célszerűbb lenne inkább "érdeklődési körnek" nevezni, lévén nemcsak saját gyűjteményéről ad számot – célzottan a magyar sajtó huszadik századot megelőző korszakára irányul. Az egészen pontosan kijelölt korszakok: 1705-1867, illetve az 1867 és 1918 közötti évek bizonyos kiadványtípusai.