képeskönyv

Aki olyan jó ismerője a gyermek léleknek, mint a szerző, annak egészen bizonyos, hogy „telitalálat” minden kötete, hát még ha olyan remek illusztrátor kelti életre az óvodásoknak szánt történetet, mint amilyen Pásztohy Panka. A szerzőpáros bájos meséje Panka, a tündérlány és Csiribi, a tündérfiú kalandjairól szól.

Az óvodás korú Vilma gyakran duzzog, ha valami nem a kedve szerint történik, ám nem sokáig, mert élénk fantáziájával hamar kiszínezi és kedvére változtatja a "nemszeretem" dolgokat.

Jó néhány évtizede jelent meg először a kötet, amely azóta már több kiadást megért. A Réber László színes rajzaival illusztrált könyv lapjain a nagyvárosi kisfiú elpanaszolja, hogy a felnőttek hét közben sosem érnek rá vele játszani, mert dolgoznak. Vajon mit is dolgoznak egész nap?

A Csimota Könyvkiadó Tolerancia-sorozatának újabb főhőse Palkó, aki annyira szeret olvasni, hogy még fogmosás közben sem tud elszakadni kedvenc olvasmányától. A mindig segítőkész, ámde a tornában nem jeleskedő, szemüveges, vékony kisfiú az iskolában sem a gyerekek, sem a tanárok körében nem túl népszerű.

Szegedi Katalin történetének főhőse, Lenka teliholdkor született, s talán éppen ezért lett olyan szép kerekded. A kislány szülei szeme fénye, ám barátai nincsenek, a rajzolásban lel csupán örömöt. Egy napfényes szép napon édesanyja leküldi a térre játszani Lenkát, aki próbál barátkozni a gyerekekkel, ám dundisága miatt mindenütt visszautasításra talál.

Végh György játékos, szellemes, néhány soros versikéi és Réber László kedves, vidám rajzai segítenek eligazodni a magyar ábécé betűi között.

Szörnynek lenni igazán jó lehet, hiszen nem kell mindig köszönni az ismerősöknek, nagyokat lehet böfögni kólaivás közben, és az sem baj, sőt erénye az ilyen kis teremtményeknek, ha néniket ijesztgetnek a villamoson. Varacska, történetünk főhőse, pont ilyen tökéletes kis szörny. Egy hibája azonban neki is van: szörnyen pontatlan.

Az igényes kivitelű kötet hat rövid mesét tartalmaz, amelyekben nem is annyira a történések a hangsúlyosak, inkább a mindennapi érzékelések, a különféle hangulatok kapnak kitüntetett szerepet.

József Attila örök érvényű történetének rövidített változata Békés Rozi művészi igényű, pasztellszínű illusztrációi kíséretében elevenedik meg a kötet lapjain. A szegény kisfiú javítani viszi cipőjét az idős, kissé morózus suszterhez.

Ludwig Bechstein a Grimm testvérek kortársa volt. Neve és meséi azonban kevéssé ismertek a magyar olvasóközönség előtt. Számos német, főleg frank és thüringiai mese és monda gyűjtője volt. Gyűjtéseinek eredményét több kötetben foglalta össze: „Thüringia mondakincse és mondakörei” (1835-1838), „Német mesekönyv” (1846) és „Új német mesekönyv” (1855).

Az IBBY (International Board on Books for Young People, Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa) Magyar Szekciója Az Év Gyermekkönyve-díjjal jutalmazta ezt a kötetet 2004-ben. Lackfi János hétköznapi helyzeteket szed versbe, egyszerre láttatva azokat gyerek- és buta felnőtt szemmel.

A történetben négy lánytestvér titkos éjszakai kalandjai elevenednek meg. A négy gesztenyeszemű kislány közül a legnagyobb az iskoláskorú Léda, húgai, a kicsit pösze Minna és Lola óvodások, Paula pedig még egészen kicsi. Amikor leszáll az éj, a kislányok elindulnak a Hét Tündéreinek Palotájába – méghozzá nem is akárhogyan, a levegőben repkedve –, ahol már Hétfő Hermina várja őket.