képeskönyv

Aldous Huxley egyetlen gyerekkönyvét 1944-ben írta unokahúgának karácsonyi ajándékként. A történet főhőseinek – a varjúpár, Amália és Ábris, valamint a hatalmas, öreg csörgőkígyó – otthona ugyanaz a nyárfa. Varjúné hiába rak tojásokat, távollétében a csörgőkígyó mindig felfalja azokat. Egy napon Amália tetten is éri, mivel előbb ér haza a napi bevásárlásból a szokásosnál.

Egy ütött-kopott társasházi postaládában fészket verő széncinegepár kalandjait meséli el a növényekről és különféle állatokról, többnyire madarakról készült színes fotókkal és rajzokkal gazdagon illusztrált, tarka színekben pompázó kötet. A cinkeszülők – Cini és Cili – maguk mesélik el, hogyan választották ki a postaládát, építgették fészküket, és nevelték fel fiókáikat.

A színpompás mesekönyv főszereplője Gúfó, a bagolyfióka. Míg a szülei vadászni indulnak, főhősünk egyedül próbálkozik a repüléssel, ám nem tud odújukba visszatérni, a földön köt ki. Ezt azonban nem bánja meg, hiszen számtalan kalandban lesz része.

„Arról nem volt szó, hogy ebben a könyvben óriások lesznek… Talán eltévedt?… Besétált valahogy, és most tanácstalanul áll ezen az üres oldalon.” Üde színfolt a gyermekkönyvek kínálatában ez a tartalmilag és formailag egyaránt igényes, ötletes, kedves, humoros, eredeti hangú történet.

A színes képeskönyv főszereplője a törékeny kislány, Botocska, azaz Paulina, akinek családjában – édesanya híján – erős a férfitúlsúly. Három fiústestvére nem segít az otthoni munkákban, minden Botocskára hárul, pedig ő szívesebben zongorázna. A kislány nem tud mit tenni az erőfölénnyel szemben, ezért aztán egy napon elkezd bokszolni tanulni.

Terka, a bájos, cserfes négyesztendős kislány ezúttal kórházi kalandokat él át, amelyek végül egészen mókásnak bizonyulnak. Terka mandulája gyakran begyullad, ezért a doktor bácsi műtétet javasol. A kórházban Terka hamar összebarátkozik a többi gyerekkel, sőt, beszélgetésbe elegyedik az apró, zöld és kék színű gonosz kis vírusokkal és bacikkal is, amelyek a mandulagyulladást okozzák.

A legkisebbek mindennapjait bemutató kedves kis kötet főszereplője az óvodás Dani. A kisfiú az egyik történetben biciklizni tanul, miután az óvó néni felhozza a pincéből a szebbnél szebb kismotorokat, rollereket, pedálos bicikliket. A másikban egy nyűgős napját követhetjük nyomon, miután a viharos éjszakán nem tudott aludni, végül tanúi lehetünk egy ovis szerelem kibontakozásának is.

Az eredeti hangú, humoros mese főhősei, a királykisasszony és a királyfi korántsem szokványos mesefigurák. A királykisasszony elég szűkös körülmények között él a palotában, amelynek a teteje esőben beázik, ugyanis felséges atyja minden vagyonukat kedvenc hobbijára, azaz különféle repülőalkalmatosságok készítésére költi.

A számos nemzetközi díjat elnyert norvég képeskönyvsorozat egyedi stílusú illusztrációival, felnőttek számára helyenként szürreálisnak tűnő fotókollázsaival különleges színfoltot jelent a gyermekkönyvek palettáján. Garmann, az iskolás kisfiú egy ikerpár két tagjával egészen más kapcsolatban van.

A szerző maga illusztrálta verses meséjét, mely a törpék varázslatos világába kalauzolja a legkisebbeket. Nyomon követhetjük, miként élnek együtt a természettel ezek a kedves, apró lények, tanúi lehetünk az évszakok váltakozásának: „A törpék – ezt jó lesz tudni! – csudára el tudnak bújni...

A három testvér, Vince, Nana és Zizi körül mindig történik valami, kiömlik a kakaó, eltűnik egy plüssállat vagy kitör a civakodás. Ezekre a helyzetekre kínálnak gyógyírt a vonzó kivitelezésű kötet olvasmányos történetei. A „háztartási mesékben” megelevenednek a mindennapok titkai, az otthonokban rejtőzködő mókás lények.

Az eredeti hangú, humoros verses mese főhőse az éppen színházba készülő, csupaszív oroszlán („Élt egyszer egy szép oroszlán, föl-le járt az utca hosszán. Ilyet még nem hordott a föld… Mert neki a sörénye – zöld.”), aki különféle kalandok átélése során kezd beszínesedni.