A Csorba Győző Könyvtár blogsorozatot indított a megyei könyvtár 70. születésnapja alkalmából, melyben részletesen áttekintik sajtóforrások alapján a Csorba Győző Könyvtár jubiláló jogelődjének a történetét.
Részletek az első részből:
"Bízunk benne, hogy írásaink olvasóink egy részében nosztalgikus emlékeket ébresztenek, míg mások bepillantást nyerhetnek abba a hosszú, sokszor küzdelmes és nehéz, máskor örömteli és előremutató eredményekben bővelkedő periódusba, melynek eredményeként ma is nap mint nap beléphetünk a könyvtár ajtaján, s elődeinkhez hasonlatosan az olvasás tartalmas kikapcsolódást, feltöltődést, szellemi, illetve adott esetben lelki gyarapodást nyújtó élményében részesülhetünk. Sorozatunk mostani része (az előző ITT) a Megyei Könyvtár „pionír korszakát”, az 1950-es éveket taglalja forrásgazdag megközelítésben.
Az egységes magyar közművelődési könyvtári hálózatot – s benne a megyei könyvtárakat – a 2042-13/1952-es minisztertanácsi határozat hozta létre. Megyénkben a minisztertanácsi határozat szerint két korábbi intézmény összevonásával jött létre a Baranya Megyei Könyvtár. A Dunántúli Napló tudósítása szerint 1949-ben alakult meg a Pécsi Körzeti Könyvtár, amely kezdetben helyi tevékenységet nem folytatott, hanem könyvelosztó szerepet töltött be. Vele párhuzamosan a helyi könyvellátás biztosítása érdekében működött 1943-tól Pécs Városi Közművelődési Könyvtára. 1952-ben a körzeti és a városi könyvtár egyesítésével alakult meg a Baranya Megyei Könyvtár.
1952 júniusában arról számolt be a megye napilapja, hogy egy a könyvtárak fejlesztéséről szóló minisztertanácsi határozat értelmében „megindult Baranyában is a könyvtármunka átszervezése. Pécsett a Geisler Eta utca 8 szám alatti házban készül a városi és körzeti könyvtárból összevont megyei könyvtár új helyisége. Még július hónap folyamán megszűnik az eddigi túlzsúfoltság, korszerűen berendezett tágas kölcsönző helyiség, ifjúsági kölcsönző, olvasóterem áll majd a dolgozók rendelkezésére.”
A Geisler Eta (ma Apáca) utcai épület, ahol kezdettől fogva,
évtizedeken át megtalálható volt a megyei könyvtár
(Csorba Győző Könyvtár, Helyismereti Gyűjtemény, Fotótár, 1/1988)
A kor szokásainak és elvárásainak megfelelően a pécsi könyvtárosok rögtön „szocialista munkaversenybe” szálltak a szegedi Somogyi könyvtár dolgozóival, melyben azt vállalták, hogy fél év alatt több mint kétszeresére emelik az olvasók számát, ami a sajtóban közölt statisztika alapján sikerült is. A megyei könyvtárak kialakításával párhuzamosan a meglévő könyvtárhálózatot is átszervezték: megyénkben a megalakuló megyei könyvtár szakmai irányítása alá került az átépített mohácsi járási könyvtár, valamint az újonnan létesülő szigetvári, s a terven felül megalapított siklósi járási, de az üzemi könyvtárak szakmai segítése is a megyei könyvtárak feladata lett. Ez a gyakorlatban azt jelentette a Dunántúli Napló szerint, hogy a Baranya Megyei Könyvtár feladata volt „a 12 városi üzemi könyvtáron kívül az összes MESZHART bányák kultúrotthon- és legényszállási könyvtárainak patronálása, üzemi könyvtárosi értekezlet tartása, valamint esti tanfolyam az üzemi könyvtárosok részére.” Meglepő lehet manapság, hogy miként próbálták az indulásnál összekapcsolni a könyvtári funkciókat a mezőgazdasági termelés növelésével, ahogy azt Szöllősy Kálmán, a körzeti könyvtár vezetője írja a Dunántúli Naplóban: „Faliújságot adunk népkönyvtáraink részére, ahol a könyvtárosok közlik a termelésben élenjáró olvasók neveit. Kísérletképen egyes cséplőgépeknél megszervezzük a felolvasásokat. Az élenjáró községeket könyvtárakkal, a begyűjtésben és a mezőgazdasági munkákban élenjáró olvasókat pedig könyvjutalmakkal látjuk el. Állami gazdaságokban, gépállomásokon, a lenti munkákat elősegítő szépirodalmi-, és szakkönyvekből ankétokat és könyvismertetéseket tartunk. Fokozottabban támogatjuk a délszláv lakta vidékek könyvtárait és augusztus 20-ig valamennyi délszláv községet ellátjuk népkönyvtárral.”
Augusztus 20-a a teljes szocialista periódusban a hatalom önreprezentációjának kedvelt dátuma volt – természetesen korábbi, szakrális tartalmától megfosztva az új kenyér, majd az alkotmány ünnepeként –, gyakran erre az időpontra időzítették az oktatási, kulturális intézmények, vagy egyéb nagyobb beruházások során elkészült közintézmények átadását (pl. 1953: Pécsi Szabadtéri Színpad, 1975: Ifjúsági Ház, 1976: Hotel Pannónia – későbbi Pátria Hotel, 1977: Új terrárium az Állatkertben). Persze volt rá alkalom (pl. 1986: megújult bakonyai művelődési ház), mikor a kivitelezés csúszása miatt ez meghiúsult. Ám nem így történt ez a Baranya Megyei Könyvtárral, mely 1952. augusztus 20-án ünnepélyes keretek között nyílt meg. Így számol be erről a sajtó: „Boltíves, történelmi értékű épület a pécsi Geister Eta utcában, harmincezer könyv birodalma. – ez a megyei könyvtár. A megyei könyvtár Augusztus 20-án, alkotmányunk harmadik évfordulóján megnyílt. Nem ezen a napon nyitották ki először az itteni könyvtár kapuját, hiszen már a kilencedik éve járnak ide a pécsi olvasók. Kilenc évig egyetlen apró szobában kölcsönöztek, az asztalon feküdtek a könyvek és ha három ember válogatott, akkor több már oda se, de a szobába se nagyon léphetett. Pedig egyre többen szorongatták a kapu alatti kis szoba kilincsét. Soha ennyien és soha ennyit nem olvastak. Ebben az évben már 1200 tagja volt a városi könyvtárnak és csaknem négy könyvet ért el fejenként a havi olvasási átlag. Egy éve még csak havi két könyvnél tartottak. […] Az öreg ház megifjodott. Közfalak tűntek el és az évtizedekig »felesleges ember«-ként elkönyvelt könyvtárosok a kőműves szerelők mögött és előtt jártak a rendezkedésben, tervezgetésben. Ahol fát vágnak, ott hull a forgács, – nem sikerült minden kifogástalanul, az épület új színét egy kicsit világosra mázolták, a kaput meg nem festették be sehogy sem, mert az egész Mázolóipari Vállalat, portásostól, igazgatóstól egyetemben nem talált egyetlen benzinpisztolyt sem, mellyel a régi festékmaradványokat leégethették volna. Aztán a népművelési minisztérium is tévesen küldött egy pár asztalt az olvasóterembe – mert itt mai ilyen is van. – A pályát tévesztett asztalok hosszabb javítás után a múzeumba kívánkoznak. De ezek már mind olyan apróbb szépséghibák, melyeket éppen a nagy változások láttán vettünk észre, mi is, az olvasók is. […] 1949-ben már negyvenhét könyvtár volt a megyében, 1952-ben csak kétszázharminchét. Azért csak, mert amint Simek Árpád elvtárs, a megyei tanács végrehajtóbizottságának titkára mondotta megnyitóbeszédében: »E könyvtár megnyitása kezdete egy nagyarányú könyvtárfejlesztésnek megyénk területén, ez azt jelenti, hogy 1953. végére Baranyában nem lesz olyan község, állami gazdaság és termelőszövetkezet, ahol ne lenne könyvtár.«”
Életképek a megyei könyvtár kölcsönző helyiségéből
(Csorba Győző Könyvtár, Helyismereti Gyűjtemény, Fotótár, 5/1983)
..."
A teljes szöveget itt olvashatjátok el: https://blog.csgyk.hu/2022/05/17/70-eves-a-baranya-megyei-konyvtar-i-kez...
