Magyarország

Szegeden Kossuth kétszer járt: mint a Honvédelmi Bizottmány elnöke alföldi toborzó útja során 1848.október 4-én a mai Széchenyi és Klauzál teret magába foglaló nagypiacon mondta el híres beszédét, melynek kezdõszavaiban Szeged népét a nemzet büszkeségének nevezte. Ezeket az eseményeket mutatja be a szegedi Somogyi Károly Megyei és Városi Könyvtár virtuális kiállítása.

A szegedi Somogyi Károly Megyei és Városi Könyvtár virtuális kiállítása Batthyány Lajos gróf életét és az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban betöltött szerepét mutatja be

Nyíreő István több ezer darabos ex libris gyűjteménye a 20. századi kisgrafika jeles alkotásaival büszkélkedhet. A Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár digitalizált ex libris gyűjteménye.

A gyűjtemény az 1862–1920 közötti korszak színlapjain keresztül a város színházi életét, a színház gazdag külső kapcsolatait és a debreceni kulturális élet egyéb szegmenseit is szépen megvilágítja. Az adatbázisban kereshetők többek között az előadott darabok rendezői, díszlettervezői, jelmeztervezői, esetleg karnagyai vagy vendégszereplői is.

Olyan régi nyomtatványokat tesz elektronikus formában elérhetővé, mint Thuróczy János Chronica Hungarorum című művének 1488-as brünni kiadása, de megtalálható benne az Europeana Travel projekt keretében digitalizált, magyar utazók tollából született útleírások gyűjteménye is.

A folyóiratok digitális gyűjteménye három nagy részből áll: a debreceni, a régi magyar és az egyetemi folyóiratok gyűjteményeiből. Olyan értékes folyóiratokat tartalmaz, mint a Kelet Népe vagy a Debreczeni Képes Kalendárium, a Magyar Museum és az Orpheus.

A Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtárban őrzik az Egyetemi Tanács jegyzőkönyveit és az intézmény fotógyűjteményét, amelyek az egyetemtörténeti vonatkozású kutatások számára jelentenek egyedülálló forrásanyagot.

A Debreceni Egyetem Könyvtárának másfél milliónál is több plakátot és aprónyomtatványt tartalmazó állománya teljes 20. század reklámvilágából, alkalmazott grafikai terméséből, film- és színházi plakátjaiból ad ízelítőt. 

Dohnányi Ernő zongoraművész, zeneszerző, zenepedagógus a 20. sz. legsokoldalúbb muzsikusainak egyike volt. Neve hallatára zsúfolásig megteltek Európa és Amerika hangversenytermei; jelenléte a húszas és harmincas évek Budapestjének zeneéletére is döntő hatást gyakorolt. A szegedi Somogyi Könyvtár kiállítása a híres magyar zeneszerző életművét mutatja be.

Beethoven életében fiatal korától kezdve nagy szerepet játszottak a magyarok. Arisztokratáink már első művének (3 trió zongorára, hegedűre és gordonkára, 1795) előfizetői között szerepelnek.

Egy nép étkezési kultúrája, szokásai, konyhájának fejlődése az adott nép történelmével szorosan összefügg. A honfoglalás előtti korban a vándorlás, az állandó helyváltoztatás speciális konyhát igényelt elődeinktől. A főzéshez bográcsot használtak. A cserépedények megjelenése után főzték és sütötték is a húsokat, és a zsírt is felhasználták.

„Bolyai az imaginarius mennyiségekrõl, különösen a nem Euklides-féle geometriáról közzétett felfogásával átalakította a mathematika filozófiáját. Ez a két felfogás volt kezdete annak a föllendülésnek, mellyet az analízis és a geometria terén a következõ idõszakban tapasztalunk.