Ének-zene

Kodály Zoltán zeneszerző, népzenekutató, zenepedagógus Kecskeméten született. Apja Kodály Frigyes MÁV-tisztviselő, anyja Jaloveczky Paulina, mindketten műkedvelő muzsikusok. Kodály gyermekkorát Szobon, Galántán és Nagyszombatban töltötte, ez utóbbi város érseki gimnáziumában érettségizett. 1900-tól Budapesten tanul.

Balassi Bálint életéről és munkásságáról szóló virtuális kiállítás, amelyben a verseket dallammal együtt élvezhetjük neves magyar előadóművészek előadásában.

Oláh Gusztáv (1901–1956) rendező, díszlet- és jelmeztervező a magyar színpadművészet egyik legjelentősebb alakja. Személyi és tervezői hagyatékát az Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Tára őrzi. A virtuális kiállítás ebből az anyagból mutat be válogatást: a közel kétezer tervből 180-at.

1833. február 15-én múlt 175 éve, hogy mai tudásunk szerint Kassán először bemutatták Katona József Bánk bánját. A mű rögös utat járt be, míg az ősbemutatóra sor került – szerzője ekkor már csaknem 3 éve a sírban pihent – s további színpadi életét is állandó, meg-megújuló viták kereszttüzében élte.

Diskay Lenke költők, írók, képzőművészek, szakírók, ex libris gyűjtők, zenészek és természettudósok ex libriseit gyűjtötte. Az ő hagyatékából készített virtuális kiállítást az Országos Széchényi Könyvtár.

„Joseph Haydn (1732–1809) osztrák zeneszerző, a Mozart és Beethoven nevével fémjelzett bécsi klasszika harmadik óriása” – valami ilyesfélét tanultunk iskoláskorunkban, s olvashatunk a legtöbb lexikonban. Mégis, Haydn kicsit a miénk, magyaroké is.

Erkel Ferenc a magyar zenei romantika egyik legnagyobb mestere volt, aki nemcsak zeneszerzőként, hanem közéleti emberként is hatalmas feladatot vállalt magára. Magyar történeti tárgyú operáival egy hiányzó zenés történeti „eposz” nagyszabású fejezeteit hívta életre. Kölcsey Ferenc Hymnus című költeményének megzenésítésével a reformkori magyarság legbensőbb hangján szólalt meg.

Az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtárában 2014 tavaszán egy addig ismeretlen Mozart-kéziratra bukkant a gyűjtemény vezetője, Dr. Mikusi Balázs. Minthogy a négyoldalnyi töredék Mozart egyik legismertebb művének, a híres „török indulóval” záruló A-dúr szonátának (K. 331) csaknem felét tartalmazza a szerző eredeti lejegyzésében, a felfedezés rendkívüli érdeklődést váltott ki.

 A Hungaricana a korábbi, egymástól független, NKA-finanszírozású múzeumi, levéltári és könyvtári digitalizálási programoknak biztosít korszerű közös felületet.

Az Európai Unió által finanszírozott  Europeana projekt célja, hogy egy felületen összegyűjtse az „öreg kontinens” digitális kulturális javait. A többmillió tételt tartalmazó gyűjtemény európai levéltárak, múzeumok és könyvtárak digitalizált állományából származik.

A Magyar Digitális Képkönyvtár 2008-2009-ben az Országos Széchényi Könyvtár irányításával és 48 magyar könyvtár összefogásával jött létre. A folyamatosan bővülő digitális képgyűjtemény kialakítását a Reneszánsz Év keretében az Oktatási és Kulturális Minisztérium (jogutódja: NEFMI) támogatta.

A Rákóczi-induló című tematikus honlapunk a Hymnus (Kölcsey Ferenc, Erkel Ferenc; 1823, 1844) és a Szózat (Vörösmarty Mihály, Egressy Béni; 1836, 1843) megszületése előtti évtizedekben a magyar nemzet legfontosabb zenei szimbólumának számító, ám népszerűségét és tekintélyét máig töretlenül megőrző zenemű legfontosabb 19.



Kérdezd
a könyvtárost!