Ének-zene

A Web Iskolai Könyvtár egy több mint 4000 tételt tartalmazó virtuális gyűjtemény. A közoktatásban az iskolai könyvtárak gyűjteményét és szolgáltatását bővíti. A képzést és a tanulást támogató magyar nyelvű, referensz internetes források adatbázisa, mely felhasználható az iskolai oktató-nevelő munka során.

A Takáts Gyula Megyei és Városi Könyvtár virtuális kiállítása Vikár Béla születésének 150. évfordulójára, amely tartalmazza a neves költő, műfordító, nyelvész és népdalgyűjtő életrajzát és munkásságával kapcsolatos érdekességeket.

Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának gondozásában létrejött tematikus oldal Tari Lujza, az MTA Zenetörténeti Intézetének kutatója által írt Magyarország nagy vitézség : A szabadságharc emlékezete a nép dalaiban című kötetének kibővített tartalmú CD-ROM változatának internetes kiadása, amely azóta még frissebb tartalmakkal bővült.

Kodály Zoltán zeneszerző, népzenekutató, zenepedagógus Kecskeméten született. Apja Kodály Frigyes MÁV-tisztviselő, anyja Jaloveczky Paulina, mindketten műkedvelő muzsikusok. Kodály gyermekkorát Szobon, Galántán és Nagyszombatban töltötte, ez utóbbi város érseki gimnáziumában érettségizett. 1900-tól Budapesten tanul.

Balassi Bálint életéről és munkásságáról szóló virtuális kiállítás, amelyben a verseket dallammal együtt élvezhetjük neves magyar előadóművészek előadásában.

Oláh Gusztáv (1901–1956) rendező, díszlet- és jelmeztervező a magyar színpadművészet egyik legjelentősebb alakja. Személyi és tervezői hagyatékát az Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Tára őrzi. A virtuális kiállítás ebből az anyagból mutat be válogatást: a közel kétezer tervből 180-at.

1833. február 15-én múlt 175 éve, hogy mai tudásunk szerint Kassán először bemutatták Katona József Bánk bánját. A mű rögös utat járt be, míg az ősbemutatóra sor került – szerzője ekkor már csaknem 3 éve a sírban pihent – s további színpadi életét is állandó, meg-megújuló viták kereszttüzében élte.

Diskay Lenke költők, írók, képzőművészek, szakírók, ex libris gyűjtők, zenészek és természettudósok ex libriseit gyűjtötte. Az ő hagyatékából készített virtuális kiállítást az Országos Széchényi Könyvtár.

„Joseph Haydn (1732–1809) osztrák zeneszerző, a Mozart és Beethoven nevével fémjelzett bécsi klasszika harmadik óriása” – valami ilyesfélét tanultunk iskoláskorunkban, s olvashatunk a legtöbb lexikonban. Mégis, Haydn kicsit a miénk, magyaroké is.

Erkel Ferenc a magyar zenei romantika egyik legnagyobb mestere volt, aki nemcsak zeneszerzőként, hanem közéleti emberként is hatalmas feladatot vállalt magára. Magyar történeti tárgyú operáival egy hiányzó zenés történeti „eposz” nagyszabású fejezeteit hívta életre. Kölcsey Ferenc Hymnus című költeményének megzenésítésével a reformkori magyarság legbensőbb hangján szólalt meg.



Kérdezd
a könyvtárost!