Ének-zene

A gyűjtemény az 1862–1920 közötti korszak színlapjain keresztül a város színházi életét, a színház gazdag külső kapcsolatait és a debreceni kulturális élet egyéb szegmenseit is szépen megvilágítja. Az adatbázisban kereshetők többek között az előadott darabok rendezői, díszlettervezői, jelmeztervezői, esetleg karnagyai vagy vendégszereplői is.

Dohnányi Ernő zongoraművész, zeneszerző, zenepedagógus a 20. sz. legsokoldalúbb muzsikusainak egyike volt. Neve hallatára zsúfolásig megteltek Európa és Amerika hangversenytermei; jelenléte a húszas és harmincas évek Budapestjének zeneéletére is döntő hatást gyakorolt. A szegedi Somogyi Könyvtár kiállítása a híres magyar zeneszerző életművét mutatja be.

Beethoven életében fiatal korától kezdve nagy szerepet játszottak a magyarok. Arisztokratáink már elsõ mûvének (3 trió zongorára, hegedûre és gordonkára, 1795) elõfizetõi között szerepelnek. Az op. 1-re a bécsi Artária zenemûkiadó cég elõfizetési felhívást bocsátott ki.

Modeszt Petrovics Muszorgszkij (1839-1881) orosz zeneszerző munkássága összefonódik a zenei impresszionizmussal, amelynek iskolapéldája az Egy kiállítás képei című műve. "Olyan zenét akarok írni, amely a velejéig művészi. Az én tervem az élet melódiája, nem a klasszicizmusé."  vallotta magáról.

Bartók Béla az Amerikai Egyesült Államokba történő emigrációját megelőzően számos alkalommal járt Szegeden, ahol koncerteket adott a helyi közönség számára. A szegedi Somogyi Könyvtár virtuális kiállítása a zeneszerző életútját és Szeged városához kötődő pillanatait örökíti meg.  

Szent-Györgyi Albert, a Nobel díjas kutató életét, életművét kíséri végig a szegedi Somogyi Könyvtár virtuális kiállítása egészen a korai évektől az Újvilágban való életéig. A életút zenei kitérőkkel tarkított.

Korának ünnepelt költője volt. Patetikus hangú, hazafias versein nevelkedett a századforduló ifjúsága. Napjainkban inkább műfordítóként tartjuk számon. 1906-ban telepedett le Szentendrén feleségével, Wein Margit operaénekessel, akivel tevékenyen részt vettek a város közéletében. A tematikus oldal a szentendrei költő életművének állított emléket a Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár.

A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára értékes Goethe-gyűjteménnyel rendelkezik – benne ritka kéziratokkal, első kiadású könyvekkel, rajzokkal, érmékkel, emléktárgyakkal, képekkel és partitúrákkal. Ezek a Goethe-relikviák részint a Goethe-kultusz becses objektumai, részint pedig a Goethe-filológia fontos segédanyagai.

A Web Iskolai Könyvtár egy több mint 4000 tételt tartalmazó virtuális gyűjtemény. A közoktatásban az iskolai könyvtárak gyűjteményét és szolgáltatását bővíti. A képzést és a tanulást támogató magyar nyelvű, referensz internetes források adatbázisa, mely felhasználható az iskolai oktató-nevelő munka során.

A Takáts Gyula Megyei és Városi Könyvtár virtuális kiállítása Vikár Béla születésének 150. évfordulójára, amely tartalmazza a neves költő, műfordító, nyelvész és népdalgyűjtő életrajzát és munkásságával kapcsolatos érdekességeket.

Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának gondozásában létrejött tematikus oldal Tari Lujza, az MTA Zenetörténeti Intézetének kutatója által írt Magyarország nagy vitézség : A szabadságharc emlékezete a nép dalaiban című kötetének kibővített tartalmú CD-ROM változatának internetes kiadása, amely azóta még frissebb tartalmakkal bővült.

Kodály Zoltán zeneszerző, népzenekutató, zenepedagógus Kecskeméten született. Apja Kodály Frigyes MÁV-tisztviselő, anyja Jaloveczky Paulina, mindketten műkedvelő muzsikusok. Kodály gyermekkorát Szobon, Galántán és Nagyszombatban töltötte, ez utóbbi város érseki gimnáziumában érettségizett. 1900-tól Budapesten tanul.



Kérdezd
a könyvtárost!