fiúknak és lányoknak

Hanga, a hópihelány egy felhőből minden karácsonykor lehull a földre, s mindig más történelmi korba érkezik. A mesekönyv szerzője, Wéber Anikó megismerteti olvasóit a királyi, a grófi, a polgári és a falusi karácsonyok szokásaival, felidézve ezzel a 19. század békebeli hangulatát.

Amikor a Tesz-Vesz város először, az 1980-as években jelent meg Magyarországon, a felnövekvő gyerekek alapvető igénye volt, hogy megismerhessék környezetüket. Sok gyerek álmodozott arról, mi lesz belőle, ha felnőtté válik. A fiúkat sok minden érdekelte. Hogyan dolgoznak a rendőrök, vagy a tűzoltók?

Mindenki fél valamitől: egyedülléttől, vihartól, sötéttől, víztől… Galgóczi Dóra kedves meséin keresztül nyújt megoldást a gyerekeknek, feldolgozni félelmeiket, valami másban feloldódni, ami észrevétlenül átsegíti őket a félelmeken és a félelmek okozta szorongáson. A Holdtól rettegő kis Csillag is végül megpihen a Hold ívében, mint gyerek édesanyja ölében.

A magyar népmeséket általában szeretik a gyerekek. Az állatmesékért meg kifejezetten rajonganak. Ha ezt a kettőt egy kötetben megtaláljuk, akkor az kifejezetten „főnyeremény” lehet a gyerekek és az őket szerető szüleik számára is. A Dönsz Judit által válogatott mesék szövegének rövidsége kezdő olvasók, vagy az elalvásuk előtti esti felolvasó szülők számára kifejezetten ideális.

A sokoldalú író, szerkesztő, újságíró, humorista Kálmán Jenő mesehőse, a „minden lében kanál” Sicc neve egy generáció szívébe véste bele magát. De lehet, hogy nem csak a ’60-as, ’70-es, ’80-as évek gyerekeinek kedvesek a Tankó Béla által megrajzolt, „fehér mandzsettákkal és gallérral” díszített fekete bundás macska és barátainak nyakatekert kalandjai?

Ana Serna tollából – Az érzelmek erdeje sorozat újabb köteteként megjelent – az Ég veled, szorongás! Szia, optimizmus!, egy kis csigán keresztül segít a kisebbeknek is bonyolult érzelmi hálójukban kiigazodni, pozitívabban látni. „A dolgok soha nem olyan rosszak, mint amilyennek tűnnek” – állapítja meg végül Tibi csiga – majd hozzáteszi „mindennek van jó és rossz oldala”.

Miért álmodott az egyiptomi fáraó hét sovány tehén által felfalt hét kövér tehénről? Hogyan menekült meg egy kisbaba a róla elnevezett Mózes-kosár segítségével? Miért és hogyan omlottak le a Jerikót védő erős kőfalak? Hogyan győzte le az apró termetű Dávid a magas, izmos és erős Góliátot? Miért nem falták fel az éhes oroszlánok Dávidot? Ki és miért jelent meg Máriának?

Vajon a folyton-folyvást változó mai világunkban léteznek olyan dolgok, témák melyekre azt mondhatjuk: „örökzöldek”. Olyanok, amik húsz-harminc, esetleg ötven év elteltével is ugyanazt az élményt nyújtják töretlenül, mint keletkezésük idején. Vajon a gyerekek lelki világában is élnek ilyen dolgok? Talán, ha az alábbi két kérdést feltesszük, választ ad kérdésünkre.