fiúknak és lányoknak

Sári egy sírdogáló sünit talál a kertben. Egy ideig várja, hogy visszatér érte az anyukája. Még sötétedéskor is egyedül van a bokor alatt, ezért beviszi a házba. Megeteti, megitatja, nevelgeti a kicsi sünit. Maszattal még házikót is építenek neki, sőt el is nevezik Töfinek. A süni gyarapodik, növekszik, és egy napon már nem akar vele játszani, ekkor Sári elbúcsúzik tőle, és szabadon engedi. De szerencsére nem kell elválniuk örökre. Az óvodások bizonyára örömüket lelik a kedves történetekben éppúgy, mint Agócs Írisz bájos, színpompás illusztrációiban.

Egy lúd hátán repülünk Bojtorjánmezőre, a piros tetős szürke házai fölé, ahol bekukkantunk a közös zöldellő udvarukra. Földet érve megismerjük az ott élő gyerekeket, felnőtteket, állatokat, bevonódunk az örömeikbe, bánataikba a vicces és megható történeteken kersztül.

Varázslatos kis történet egy iskoláról, ahol a gyerekek olyan mágikus állatokat kapnak, amelyek életre szóló társukká válnak. Ezek az állatok beszélni tudnak, pontosan tudják, hogy annak a gyereknek, aki társul kapja őket, mire van szüksége. Mister Morrison gyűjti össze őket, miközben piros minibuszával és hűséges kísérőjével, Pintyőkével, a mágikus szarkával járja a világot.

Manapság nagy divatja van a különféle véleményformáló (sok esetben véleménydiktátor) ún. influenszereknek, akik befolyásolnak minket gondolataikkal, életstílusukkal, vagy csak egyszerűen lényük kisugárzásával. Habár elsősorban a 21. század sajátosságának gondolhatjuk a véleményvezéreket, valójában már a korábbi időszakokban is jellemzőek voltak.

Az emberiség mindig is vágyott a biztonságos életkörülményekre. Érthető, hogy törekszik is ennek megvalósítására. Érthető, hogy igyekszik elkerülni a potenciális háborúkat, válságokat, éhínséget, járványokat és egyéb katasztrófákat. De vajon meddig mehet el, az ezek ellen való védekezésben?

Emlékszem, néhány évtizede nagy népszerűségnek örvendtek az interaktív játékkönyvek családjába sorolható – valamiféle fantasy világban játszódó – ún. „lapozgatós-szerepjáték” könyvek, melynek olvasója egyúttal a főhőst is eljátszotta és maga alakította a történet menetét. Aztán vagy sikerült végigjátszani a történetet, vagy idő előtt véget értek a kalandok, a főhős bukásával.

A vakáció kezdetével itt a túrázások ideje. Egyébként is minden iskolás gyermek szereti, ha órák, feleltetés, vagy dolgozatírás helyett erdei túra az osztály adott napi programja. Emellett természetesen a meséket is szeretik, ha a tanítónéni, vagy otthon a szülők olvasnak valamely szép képekkel ellátott mesekönyvből.

Az 1030-as német betörést totálisan visszaverő és a császár seregét megalázó szinten tönkreverő magyar győzelem után a sereg fővezére, Szent Imre herceg feloszlatja a sereget. Hűséges viking testőreivel ő is hazatart Esztergomba atyjához, Szent Istvánhoz. Azonban útközben még betér a Szent Márton dombján álló bencés monostorba, hogy barátját, Maurus testvért meglátogassa.

Szent István király uralkodásának idején nem volt az élet fenékig tejfel. Még egy herceg számára sem. A királyi uralmat elismerni nem akaró nagyurakkal (Koppány, Ajtony, Gyula) való kegyetlen csatározások mellett ráadásul még II. Konrád a Német-Római Birodalom ura is támadást intézett a Magyar Királyság ellen, Anno Domini 1030-ban.

Egy vakáció kezdetéhez illő téma, az évzáró iskolai vizsgáztatás. A minden lében kanál fehér galléros fekete kandúr, Sicc ezúttal egy ilyen nagy fába vágja a fejszéjét.

A kalandok minden gyerek lelkét vonzzák. Így volt ez Fekete István „Tüskevárának” két gyerek főszereplőjével, Tutajossal és Bütyökkel is. Ők a(z egy időben hibás gazdálkodási politika miatt eltűntetett, később mégis rekultivált) mesés mocsárvidékén, a Kis-Balatonon éltek át Matula bácsi kezei alatt egy felejthetetlen vakációt.

Az ifjú D’Arthagnan életének nagy álma, hogy apja nyomdokaiba lépve királyi testőr legyen. De Párizsba érkezése nem csendes és eseménytelen. Rögvest kihúzza a gyufát három idegennél és mindegyiküket párbajra hívja. Azonban mikor az első párviadalra sor kerülne, segédként megjelenik a másik két sértett fél is.



Kérdezd
a könyvtárost!