Magyar irodalom

Babits Mihály 1941.

A weboldal három szegedi kutatási iskola: a matematikai, az orvostudományi (azon belül a belgyógyászati és a sebészeti klinika), valamint a szegedi magyar őstörténetet kutató munkaközösségen keresztül mutatja be, hogy a kutatók hogyan szerveződnek tudományos hálózatba, hogyan öröklődik tudásuk, és épülnek egymásra teljesítményeik.

Klebelsberg azon 20. századi magyar államférfiak közé tartozik, akiknek élete és munkássága jól dokumentált, rengeteg nyomtatott és digitális forrás áll az utókor rendelkezésére, s akinek személyisége és kora ugyan árnyalt megítélést kíván, ám akinek intézményesült nyomai és szellemi hagyatéka megkerülhetetlenek.

Nyíreő István több ezer darabos ex libris gyűjteménye a 20. századi kisgrafika jeles alkotásaival büszkélkedhet. A Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár digitalizált ex libris gyűjteménye.

A gyűjtemény az 1862–1920 közötti korszak színlapjain keresztül a város színházi életét, a színház gazdag külső kapcsolatait és a debreceni kulturális élet egyéb szegmenseit is szépen megvilágítja. Az adatbázisban kereshetők többek között az előadott darabok rendezői, díszlettervezői, jelmeztervezői, esetleg karnagyai vagy vendégszereplői is.

Olyan régi nyomtatványokat tesz elektronikus formában elérhetővé, mint Thuróczy János Chronica Hungarorum című művének 1488-as brünni kiadása, de megtalálható benne az Europeana Travel projekt keretében digitalizált, magyar utazók tollából született útleírások gyűjteménye is.

A folyóiratok digitális gyűjteménye három nagy részből áll: a debreceni, a régi magyar és az egyetemi folyóiratok gyűjteményeiből. Olyan értékes folyóiratokat tartalmaz, mint a Kelet Népe vagy a Debreczeni Képes Kalendárium, a Magyar Museum és az Orpheus.

„A magyar embör legjobb barátja" - 140 éve született Tömörkény István címmel rendezett kiállítást 2006-ban a szegedi Somogyi könyvtár. A virtuális kiállítás bemutatja az író életrajzát, életművét és közéleti szerepvállalását. 

Juhász Gyula tizenhat évesen (főként anyja kívánságára) „lemondott a világ örömeiről”, s bevonult a piaristák váci novíciátusába. Azon a napon, amelyen átlépte a rendház kapuját, 1899. augusztus 5-én, először jelent meg verse (az Ovidius című költemény) fővárosi napilapban, a Budapesti Hírlapban.

„Lángelme volt. És annyi nyoma sem maradt a köztudatban, mint egy faggyúgyertyának” -írta róla Móra Ferenc. Vedres Istvánt, a mérnököt, a gazdát és az írót mutatja be a szegedi Somogyi könyvtár virtuális kiállítása.

A Balassi Bálint Megyei és Városi Könyvtár oldalán tekinthető meg a Palócföld - irodalmi, művészeti, közéleti folyóirat régebbi számainak digitalizált formája. Az egyes számok pdf formátumban érhetők el. Az archívum folyamatos feltöltés alatt áll. Látogasson vissza rendszeresen!

Messze földön ismert és kiterjedt volt a Balassi család, amikor 1554. október 20-án Zólyomban megszületett Balassi Bálint, Balassi János főúr fia. A kisfiú a zólyomi és a kékkői várban, majd Lipótújvárban nevelkedett, a végvári élet tehát nem csak irodalmi téma volt a későbbi költő számára, hanem mindennapjainak szerves része.