Magyar irodalom

A DigitTéka - Erdélyi Digitális Tudománytárat az 1996-ban alapított kolozsvári székhelyű Iskola Alapítvány hozta létre digitalizálási programjában, együttműködésben a Jakabffy Elemér Alapítvánnyal, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetével.

A virtuális kiállítás az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményeiből származó kéziratos dokumentumokból, kódexekből és ősnyomtatványokból mutat be egy válogatást.

Három kódex - három magyar díszkódex - bemutatására vállalkozott az Országos Széchényi Könyvtár millenniumi kiállítása, hogy a középkori magyar írásbeliség egyik legjelentősebb őrzőhelyéhez méltóan ünnepelje Krisztus születésének kétezredik, államiságunk és krisztianizációnk ezredik évfordulóját. A virtuális kiállítás három - bőséges kép- és jegyzetanyaggal ellátott - tanulmányt közöl.

Balassi Bálint életéről és munkásságáról szóló virtuális kiállítás, amelyben a verseket dallammal együtt élvezhetjük neves magyar előadóművészek előadásában.

 Lázár Ervinről: "Talán kezdjük úgy e kurta mesét, hogy ballag az utcán egy nagy bajuszú, rozmárbajuszú, harcsabajuszú, lelógó varjúszárnybajuszú férfi. Lassú medveléptekkel ballag. Vagyis súlyosan, de egy kissé lomhán is. Nem tudni, hova ballag, ő se igen tudja, de ez most nem érdekes.

"A Sajtómúzeum gyűjtőköre – amit célszerűbb lenne inkább "érdeklődési körnek" nevezni, lévén nemcsak saját gyűjteményéről ad számot – célzottan a magyar sajtó huszadik századot megelőző korszakára irányul. Az egészen pontosan kijelölt korszakok: 1705-1867, illetve az 1867 és 1918 közötti évek bizonyos kiadványtípusai.

A II. Rákóczi Ferenc Könyvtár virtuális kiállítása Kaffka Margit írónőről. A kiállítás bemutatja az írónő életét, műveit és kötődését Miskolc városához.

A Sárospataki Református Kollégium Nagykönyvtárából elszármazott és Oroszország által visszaszolgáltatott könyvgyűjtemény az Országos Széchénnyi Könyvtárban.

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy király... Mennyi csodálatosan szép mese kezdődik ezekkel a szavakkal! Vajon miért volt fontos őseinknek, hogy meséket őrizzenek meg és adjanak tovább az emberemlékezet számára – a mi számunkra – bölcs és jó uralkodókról, igazságos királyokról?

1833. február 15-én múlt 175 éve, hogy mai tudásunk szerint Kassán először bemutatták Katona József Bánk bánját. A mű rögös utat járt be, míg az ősbemutatóra sor került – szerzője ekkor már csaknem 3 éve a sírban pihent – s további színpadi életét is állandó, meg-megújuló viták kereszttüzében élte.

Diskay Lenke költők, írók, képzőművészek, szakírók, ex libris gyűjtők, zenészek és természettudósok ex libriseit gyűjtötte. Az ő hagyatékából készített virtuális kiállítást az Országos Széchényi Könyvtár.

Erkel Ferenc a magyar zenei romantika egyik legnagyobb mestere volt, aki nemcsak zeneszerzőként, hanem közéleti emberként is hatalmas feladatot vállalt magára. Magyar történeti tárgyú operáival egy hiányzó zenés történeti „eposz” nagyszabású fejezeteit hívta életre. Kölcsey Ferenc Hymnus című költeményének megzenésítésével a reformkori magyarság legbensőbb hangján szólalt meg.