Életrajz

2021-ben lesz Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij születésének 200. évfordulója. A Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár 2020 őszén egy kiállítással emlékezett meg a nagy orosz íróról. Az oldalon a kiállítás online közzétett képei láthatók.

Korának ünnepelt költője volt. Patetikus hangú, hazafias versein nevelkedett a századforduló ifjúsága. Napjainkban inkább műfordítóként tartjuk számon. 1906-ban telepedett le Szentendrén feleségével, Wein Margit operaénekessel, akivel tevékenyen részt vettek a város közéletében. A tematikus oldal a szentendrei költő életművének állított emléket a Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár.

A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Keleti Gyűjteménye több, jeles kutatóktól, tudósoktól származó kézirategyüttest őriz. A Kelet legkülönbözőbb kultúráit képviselő gazdag állományból kiemelkedik a közel 900 művet számláló török kéziratgyűjtemény, amelynek legnagyobb része Szilágyi Dániel (1831–1885) isztambuli gyűjtéséből származik.

A világhírű keletkutató hagyatékának legbecsesebb részét, a keleti kéziratokat ma a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Keleti Gyűjteménye őrzi. Ahogyan Vámbéry munkássága, kérdésfelvetései alapvető irányt szabtak a magyarországi turkológia kibontakozásának, s ezek nélkül e tudományág bizonyára nem nyerte volna el napjainkra kiformálódott karakterét, a magyar keletkutatás alapkönyvtáraként

A Fejér megyei életrajzi lexikon alapjául a székesfehérvári Vörösmarty Mihály Könyvtár helyismereti részlegében több évtizede épülő cédula-katalógus szolgált, mely több mint 10000, valamilyen módon Fejér megyéhez kötődő személyről tartalmaz adatokat. Az adattárban szerepelnek mindazok, akik megyénk területén születtek, haltak meg, vagy életük során Fejér megyében dolgoztak, alkottak.

A honlap célja kiindulópontot nyújtani a hazánkban némiképp elfeledett Ibrahim Müteferrikának és munkásságának megismeréséhez, illetve ráirányítani a figyelmet a török nyomdaalapítás egyetemes kultúrtörténeti jelentőségére. 300 évvel ezelőtt, 1710-ben készült Ibrahim Müteferrika egyetlen fennmaradt kézirata.

A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteményében található Vörösmarty-kéziratokról és tárgyi emlékekről készült virtuális kiállítás. 

Kaufmann Dávid műveinek – nem teljes – bibliográfiája 546 tételből áll, amelyek közül a legelső 1872-ből származik. Fontosabb tanulmányait halála után három kötetben adták ki újra. Mintegy 12 önálló főművet alkotott. Működése igen szerteágazó, számos egymással nem mindig kapcsolatban álló területet ölel föl. Érdeklődésének a középpontjában a zsidó vallásfilozófia állott.

Stein Aurél orientalista, régész-felfedező érdeklődésének középpontjában a Kelet és a Nyugat nagy civilizációinak találkozási pontjai álltak. Neve és munkássága ma már elválaszthatatlan a Selyemút történetétől, amely nem pusztán Kínát a Mediterráneummal összekötő eurázsiai kereskedelmi útvonal volt, hanem eszmék, vallási tanok, művészeti stílusok és technológiák közvetítő csatornája is. A Kr.

Az MTA Könyvtára Kézirattárának egyik gyöngyszeme ifj. Pápai Páriz Ferenc emlékkönyve, amelyet tulajdonosa másfél évtizedes európai peregrinációjára (1711-1726) vitt magával.

A gyűjtemény bemutatja Thomas Ender (1793-1875) osztrák tájképfestő akvarelljeit, amelyeket az akkori Magyarország északi és északkeleti részein, valamint Galícia hegyeiben festett, a mai Szlovákia, kis részben Lengyelország, Ukrajna és Magyarország területén.

A Selyemút – Kínát a Földközi-tenger mellékével összekötő eurázsiai közlekedési útvonal – nem csupán kereskedelmi célokra szolgált, hanem a Nyugat és a Kelet nagy civilizációinak találkozási pontja is volt. A Kr. e. 2.