fiúknak és lányoknak

Az olvasmányos svéd regény főszereplője, Oscar átlagos kiskamasz, ami – legalábbis szerinte – családjáról már korántsem mondható el. Egyes szám első személyű elbeszéléséből megtudhatjuk, hogy édesapja, aki egykor operaénekesnek készült, rendkívül kínos helyzetekbe hozza, amikor bekíséri az iskolába, és még ráadásul dalra is fakad, hogy kipróbálja az akusztikát.

A válogatás tizennégy népmesét tartalmaz a világ minden tájáról, perzsa, szerb, indiai éppúgy található köztük, mint német vagy magyar.

Todó óvodába jár, méghozzá a Méhecske csoportba, amit a fiúk csak Züminek hívnak. Főhősünk azt is elárulja, hogy a neve igazából Tódor, a nagypapa után, de ő ezt a nevet nem szereti, viszont a Todót, amit a legjobb barátja talált ki neki, már sokkal inkább.

„Dönci volt a világon a legjobbkedvű kisfiú. Csak nem most.” Dönci ugyanis szüleivel nemrég új lakásba költözött, ami egyáltalán nem tetszik neki, hiszen minden játéka dobozokban áll, és barátai sincsenek. Hiányzik neki a régi házból a kert, a szép zöld fű, a szomszéd cicák, és a szobája falán éjszaka gyönyörűen világító csillagok.

Az 1960-as évek második felében játszódó, vidám, francia gyermekregényben egy nagycsalád izgalmas mindennapjaiba nyerhetünk betekintést. A családban öt fiútestvér él, s ha ez még nem lenne elég, ráadásul mindegyiküket Jean-nak hívják: Jean-A, Jean-B, Jean-C, Jean-D és Jean-E. Nevüket édesapjuknak köszönhetik, aki mindig mindent elfelejt.

A kis Szofi és a korántsem hétköznapi óriás, HABÓ, a Hatalmagos Azonáltal Barátságos Óriás kalandjai elevenednek meg Roald Dahl rendkívül olvasmányos regényében. Egy éjjel az óriás elrabolja a kislányt az árvaházból, mivel az meglátta őt az utcán settenkedni.

A Népmesekincstár sorozat harmadik darabjába Bajzáth Mária mesepedagógus hat-nyolc éves gyerekeknek válogatott meséket a világ minden tájáról, találunk köztük többek között vallon, cseremisz, koreai, indonéz, busman, szerb, norvég, magyar, német, görög, arab, perzsa, indiai, lengyel, olasz, kongói, kazah, örmény, észt mesét.

A szerző maga illusztrálta kötetét, amely már tarkabarka borítójával felkelti a legkisebbek figyelmét. Egy nagyapa és unokája közös kalandjait követhetjük nyomon a kedves és megható képeskönyvben. Nagypapa házának padlásán van egy vasajtó, amelyen átlépve egy óriási hajón találják magukat.

Lázár Ervin fordulatos, ötletes, humort sem nélkülöző, ugyanakkor megható, varázslatos szépségű története jóságról, szerelemről, boldogságról, szomorúságról és önfeláldozásról szól.

Az olvasmányos, fordulatos gyermekregény egyik főszereplője, az ötödik osztályos Jónás Várkony a dzsúdó edzéseket és a néptáncot nagyon élvezi, de az iskolában többnyire unatkozni szokott. Különösen Éva néni természetismeret óráján. Ezért aztán a tanárnő ki is küldi a teremből, és ekkor ismerkedik meg a rendkívül érdekesnek és eszesnek tűnő új lánnyal, a kócos Sárlóki Hangával.

A sorozat újabb, kezdő olvasóknak első önálló olvasásra szánt darabjának szerzője Gévai Csilla, aki folytatja Panni és Doma történeteit. Az első nehézségi szintű kis kötetben Panni – teljes nevén Szabó Anna Margit – most fejezi be az első osztályt, s a bizonyítvány mellé egy szép könyvet is kap, hogy gyakorolhassa az olvasást.

„Van egy kutyánk, Bábolna, nincsen neki iPhone-ja...



Kérdezd
a könyvtárost!