fiúknak és lányoknak

A Honti Rezső fordította kötet az író klasszikus értékű öt indián tárgyú regényét, a Bőrharisnya-történeteket tartalmazza, melyek közös főhőse Natty Bumppo, a delavár indiánok között nevelkedett, értelmes fehér fiatalember. Az első könyvben - Vadölő - a fiatal vadász első ízben jár "harci ösvényen". Ekkor lő először emberre - önvédelemből -, s haldokló ellenfele nevezi el Sólyomszemnek.

Károly egy kevésbé figyelmes szemlélő számára nyúl, pedig ő lelke mélyén egy valódi kutya. Ebből a kettősségből fakadóan sehol nem találja a helyét, s nekünk, olvasóknak – akik a papír másik oldalán vannak – panaszkodja a sehová sem tartozásának történetét. Habár abban is néha elbizonytalanodik, van e valaki a másik oldalon, hiszen ő csak nagy fehérséget lát.

Gyuri óriás ruhája nagyon elrongyolódott, így újat vett magának, mivel ő csinos akart lenni. Új ruhájában jókedvűen hazaindult, de út közben sok mindenkivel találkozott, akik nem olyan szerencsések, mint ő, és sokkal nagyobb bajok gyötrik őket, minthogy a legcsinosabbak szeretnének lenni. Innen már sejthetjük mi lesz a mese vége.

A Dursey család feje örökösen attól retteg, hogy feleségének nővére, aki a semmirekellő Potterhez ment férjhez, egyszer csak megjelenik az előkelő Privet Drive-on, rontva ezzel a család jó hírét. Ám egy napon, ha ugyan nem is az egész Potter család, de gyermekük, Harry mégiscsak a Dursley-ház vendége lesz, mégpedig - legalábbis ekkor úgy tűnik - örökre.

Kipling a diákélet, a kamaszkor világát idéző, először 1899-ben kiadott világhírű regényét önéletrajzi emlékek alapján írta: 1878 és 1882 között Devonshire-ben ő maga is egy katonai pályára előkészítő bentlakásos intézet növendéke volt.

A bátor Faragó Laci és a "kisokos" Radó ötödikesek, és néhány dologban különböznek ugyan, de mindketten szeretnének "elhajózni" a hétköznapokból - egy vidám, színes, felejthetetlen nyaralásba. Rátalálnak Ramónára, a korhadozó bárkára, ami évek óta Dunaszigetiben, egy öbölben várja a jobb napokat. A két barát kiharcolja, hogy - mint az igazi tengerészek - a nyarat a hajón tölthessék.

A Grimm-testvérek műve, a Gyermek- és családi mesék magyarul először 1861-ben jelent meg. Azóta se szeri se száma a magyarításoknak, a mostani Márton László és Adamik Lajos fordítói vállalkozása azonban irodalmunkban előzmény nélküli: a teljes művet fordították le, méghozzá olyan filológiai, nyelvi gondossággal, amelyre még nem volt példa.

A mulatságos történet középpontjában egy kisfiú, Lajcsi áll, akinek szülei elváltak. A válást a mama kérte, elsősorban arra hivatkozva, hogy férje állandóan külföldön "kószál". A kószálós Apuka, aki kamionos, valóban nem sokat tartózkodik otthon, ám a kisfiú ennek ellenére nagyon szereti őt, és képzeletének ő az első számú hősjelöltje.

A skóciai származású Grant kapitány vezérelte "Britannia" a Csendes-óceán egyik lakatlan szigeténél hajótörést szenved. A katasztrófát csak a kapitány és két matróza éli túl. Akárcsak Defoe Robinsonja, ők is a szerencsétlenül járt hajóról megmentett anyagokból teremtik meg életben maradásuk feltételeit. Egy palackban három nyelven írt segélykérő levelet helyeznek el, és a tengerbe dobják.

Az eredetileg 1972-ben megjelent fordulatos regény főszereplői nyulak, akik új otthon alapítására vállalkoznak. A szerző aprólékosan kidolgozott világot épített fel a tapsifüleseknek, akiknek saját nyelvük, törvényeik, mitológiájuk van. A legapróbb nyúl, Vakarcs látnoki képességekkel bír, megérzi, hogy a nyúltanyát óriási veszély fenyegeti, ám a főnyúl, Threarah hallani sem akar erről.

George szülei nem voltak hívei a modern újításoknak. Tiszta, egyszerű életet akartak élni, minden ruhájukat kézzel mosták, nem volt autójuk, telefonjuk, és gyertyával világítottak a házban, hogy egyáltalán ne kelljen elektromos áramot használniuk. George azonban a világon mindennél jobban szeretett volna egy számítógépet.



Kérdezd
a könyvtárost!