Zsidó népmesék

A kötet összeállítója, Bán Linda a világban szétszórva élő zsidó nép folklórjából válogatva arra törekedett, hogy elsősorban olyan meséket gyűjtsön egybe, amelyek valamilyen bölcs üzenet, erkölcsi tanulság hordozói. A kötet egyik meséjében például a szegény cipész, amikor már nem tud mit adni éhező gyermekeinek, ellop egy kenyeret. A szultán katonái elfogják, és a szegény ember tudja, hogy a lopásért életével kell fizetnie. Útközben egy széttört gránátalma csapódik az arcába, ez adja az ötletet, hogyan szabadulhatna meg szorult helyzetéből. A szultán elé viteti magát és elárulja neki, hogy „varázslatos” magot tart a kezében, amit ha elültetnek, egyetlen éj alatt fává cseperedik, és mézédes termést hoz, de csak akkor, ha olyan becsületes ember ülteti el, aki még életében nem lopott vagy vett el semmit… (A gránátalma magja). Az összeállítás egy másik történetében a jó ember elindul igazságot keresni. Hosszú éveken át vándorol, bejárja az egész világot, de semerre sem találja. Végül egy hatalmas erdő gyertyákkal teli kunyhójába érkezik, ahol megtudja, hogy mindegyik mécses egy ember lelke. Amíg az ember él, addig a mécses is világít, amikor ellobban a láng, akkor a földi lét is véget ér. A ember megkeresi a saját lelke mécsesét, ám abban már csak egy cseppnyi olaj ég. Félelmében, hogy hamarosan meg kell halnia, átöntené a szomszédos mécses olaját a magáéba, de még idejében rájön, ilyen módon soha nem találja meg a vágyott igazságot…(Az igazság mécsese). A válogatásba került nyolc mese mondanivalóját, hangulatát nagyszerűen kiemelik M. Nagy Szilvia finom színezésű rajzai.