Társadalomtudományok

Az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár állománya jelentős mennyiségű aprónyomtatvánnyal, köztük gyászjelentéssel rendelkezik. A főként hagyatékokból, legnagyobb számban Majer István (1813-1893) gyűjteményéből bekerült gyászlapokat bocsátják a kutatók rendelkezésére. A gyűjtemény nem lezárt egység, jelenleg is gyarapszik, digitalizálása, az oldal gyarapítása folyamatosan történik.

1950. május 9-én, a hidegháború által jellemzett nemzetközi helyzetben Robert Schuman nyilatkozata jelentette a közösségi Európa létrejöttéhez vezető első lépést. A francia külügyminiszter új, nemzetek feletti szervezetet kívánt létrehozni annak érdekében, hogy Franciaország és Németország között olyan közös szén- és acélpiac jöjjön létre, amely más európai országok előtt is nyitva áll.

1989. november 9-ről 10-re virradó éjjel sokak számára váratlanul leomlott a berlini fal, és megbukott a Német Demokratikus Köztársaság (NDK) kommunista kormánya. A hidegháború a végéhez közeledett, ezzel pedig lezárult Európa történelmének egyik meghatározó fejezete.

A Központi Statisztikai Hivatal Könyvtára számos tudásbázissal áll a használói rendelkezésére, amelyekben digitalizált dokumentumok, statisztikai kiadványok, elemi adatok válnak böngészhetővé, kutathatóvá. A Budapest etnikai adatbázisában a főváros nemzetiségi és vallási összetételét tanulmányozhatja az érdeklődő interaktív grafikonokon.

A Központi Statisztikai Hivatal Könyvtára számos tudásbázissal áll a használói rendelkezésére, amelyekben digitalizált dokumentumok, statisztikai kiadványok, elemi adatok válnak böngészhetővé, kutathatóvá. A Népszámlálási digitális adattárban a népszámlálási adatokat tanulmányozhatja az érdeklődő. Az adatbázis tartalma hozzáférhető a Hungaricana portálon is.

A Központi Statisztikai Hivatal Könyvtára számos tudásbázissal áll a használói rendelkezésére, amelyekben digitalizált dokumentumok, statisztikai kiadványok, elemi adatok válnak böngészhetővé, kutathatóvá. A Statisztikai Tudásbázisban a Magyar Statisztikai Közleményeket és a Statisztikai Évkönyveket tanulmányozhatja az érdeklődő.

A Központi Statisztikai Hivatal Könyvtára számos tudásbázissal áll a használói rendelkezésére, amelyekben digitalizált dokumentumok, statisztikai kiadványok, elemi adatok válnak böngészhetővé, kutathatóvá. A Fényes Elek Tudásbázisban jeles statisztikusaink: Fényes Elek, Thirring Gusztáv, Buday László, Kőrösy József és Keleti Károly műveit tanulmányozhatja az érdeklődő.

A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Keleti Gyűjteménye több, jeles kutatóktól, tudósoktól származó kézirategyüttest őriz. A Kelet legkülönbözőbb kultúráit képviselő gazdag állományból kiemelkedik a közel 900 művet számláló török kéziratgyűjtemény, amelynek legnagyobb része Szilágyi Dániel (1831–1885) isztambuli gyűjtéséből származik.

A világhírű keletkutató hagyatékának legbecsesebb részét, a keleti kéziratokat ma a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Keleti Gyűjteménye őrzi. Ahogyan Vámbéry munkássága, kérdésfelvetései alapvető irányt szabtak a magyarországi turkológia kibontakozásának, s ezek nélkül e tudományág bizonyára nem nyerte volna el napjainkra kiformálódott karakterét, a magyar keletkutatás alapkönyvtáraként

Kaufmann Dávid műveinek – nem teljes – bibliográfiája 546 tételből áll, amelyek közül a legelső 1872-ből származik. Fontosabb tanulmányait halála után három kötetben adták ki újra. Mintegy 12 önálló főművet alkotott. Működése igen szerteágazó, számos egymással nem mindig kapcsolatban álló területet ölel föl. Érdeklődésének a középpontjában a zsidó vallásfilozófia állott.

Stein Aurél orientalista, régész-felfedező érdeklődésének középpontjában a Kelet és a Nyugat nagy civilizációinak találkozási pontjai álltak. Neve és munkássága ma már elválaszthatatlan a Selyemút történetétől, amely nem pusztán Kínát a Mediterráneummal összekötő eurázsiai kereskedelmi útvonal volt, hanem eszmék, vallási tanok, művészeti stílusok és technológiák közvetítő csatornája is. A Kr.

Az MTA Könyvtára Kézirattárának egyik gyöngyszeme ifj. Pápai Páriz Ferenc emlékkönyve, amelyet tulajdonosa másfél évtizedes európai peregrinációjára (1711-1726) vitt magával.