XX. század

Biczó Ferenc irodalomtanárként élte mindennapi életét, de más területeken is alkotott jelentőset, mint az "írás" ismerője, maga is sokat írt tudományos tárgyban és közéleti vonatkozásban egyaránt.

A majd 2700 személy- és földrajzi nevet tartalmazó helyismereti wiki alapját a Hódmezővásárhely jeles tudósai (2000), a Hódmezővásárhelyi életrajzi lexikon (2002) és Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei (1983) c. kötetetek anyaga szolgáltatta.

Ezt az enciklopédiát a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ munkatársai indították 2011 őszén. Gödöllő városához számtalan kiváló személyiség neve kötődik, műemlékek, szobrok, templomok gazdagítják.

Gödöllő gyűjteményünk gazdag anyagot őriz, melynek segítségével összeállítottuk a szócikkeket.

A DigitTéka - Erdélyi Digitális Tudománytárat az 1996-ban alapított kolozsvári székhelyű Iskola Alapítvány hozta létre digitalizálási programjában, együttműködésben a Jakabffy Elemér Alapítvánnyal, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetével.

Kodály Zoltán zeneszerző, népzenekutató, zenepedagógus Kecskeméten született. Apja Kodály Frigyes MÁV-tisztviselő, anyja Jaloveczky Paulina, mindketten műkedvelő muzsikusok. Kodály gyermekkorát Szobon, Galántán és Nagyszombatban töltötte, ez utóbbi város érseki gimnáziumában érettségizett. 1900-tól Budapesten tanul.

Sebestyény Imre kecskeméti képeslapgyűjtő. Gyűjteménye meghaladja a 100.000 darabot, ezzel az ország képeslapgyűjtőinek élvonalában áll. Különböző témákban az ország több városában állította ki gyűjteményét. Azokból a képeslapokból válogattunk, melyek Bács-Kiskun megye településeiről készültek a múlt század első felében.

A Katona József Könyvtár által készített összeállításban a Bács-Kiskun megyében született, vagy hosszabb ideig ott élő, olimpiai érmet nyert sportolókról olvashatunk.

Az Országos Széchényi Könyvtár alapításának 200. jubileumára a Kézirattár "A Széchényi-család történetének újabb dokumentumai a Kézirattár gyűjteményében" címmel rendezett kiállítást. A tárlat részben az osztály törzsanyagából, részben a nemrégiben birtokunkba került családi dokumentumokból készült.

A Tíz bambusz csarnoka kiállítás a pekingi Nemzeti Könyvtár kincseiből válogatott anyaggal szemléltette a kínai könyv kialakulását, a táblanyomtatás és a könyvformák változatait, a színes nyomtatás kialakulását. Az Országos Széchényi Könyvtárban láthattunk buddhista szentszöveg-tekercset a 13. század végéről, leporelló alakú nyomtatványt és sokféle könyvet a 14-19.

Az adatbázisban történelmünk sorsfordulóit, a mindennapok és ünnepek eseményeit követhetjük nyomon a kezdetektől a második évezred végéig. Az időrendben felsorolt szikár tényeket a tárgyi és szellemi kultúra emlékeivel, korabeli és később született képzőművészeti alkotásokkal illusztráljuk.

Oláh Gusztáv (1901–1956) rendező, díszlet- és jelmeztervező a magyar színpadművészet egyik legjelentősebb alakja. Személyi és tervezői hagyatékát az Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Tára őrzi. A virtuális kiállítás ebből az anyagból mutat be válogatást: a közel kétezer tervből 180-at.

Az 1956-os események írott és a rádióban elhangzott audio dokumentumai. A lapon találhatók életrajzok a Szabad Európa Rádió munkatársairól. A fennmaradt hanganyagok és újságcikkek napok szerint böngészhetők.