5

A szerző, aki egyben illusztrátora is történeteinek, utánozhatatlan humorral, bájjal és találékonysággal eleveníti meg két főhősének: az öreg Pettsonnak és macskájának, Findusznak a történeteit. A felnőtteknek is jó szórakozást ígérő, többkötetes mesefolyam szereplőit mulatságosabbnál mulatságosabb színes rajzok keltik életre.

A kivitelében és tartalmában is figyelemre méltó kötet – akárcsak a címadó klasszikus Arany vers, a kis közösség, a család megtartó erejét mutatja föl a magyar gyerekköltészet korábbi lírikusai (Weöres Sándor, Nemes Nagy Ágnes, Móra Ferenc, József Attila, Tóth Árpád, Orbán Ottó és mások) mellett, olyan jól ismert kortárs költők tolmácsolásában, mint például Lackfi János, Kukorelly Endre, Finy P

A kötet címadó hősei olyan apró játékcicák, amelyeket gazdáik a markukban mindenhová magukkal cipelnek. A felnőtteknek ugyan sejtelmük sincs róla, de a három kis gazdi – Lili, Dorka és Marci – pontosan tudják, hogy ezek a cicák nem egyszerű játékállatok, hanem olyan kis eleven lények, akiknek a társaságában sosem lehet unatkozni.

Az igencsak eleven, minden huncutságra képes, apró játékcicák és kis gazdák – Lili, Dorka és Marci – ezúttal a városból kimozdulva, erdei kalandokba bocsátkoznak. Minden évszakhoz kapcsolódik egy-egy kirándulós családi történet.

A Cinóber cirkusz társulata kizárólag macskákból áll.

A gazdag gyűjtemény közel négyszáz verse között a magyar klasszikus költészet remekei - Arany János, Petőfi Sándor, Móra Ferenc, József Attila gyermekversei -, népköltészetünk több mint félszáz örökbecsű darabja és kortárs költőink legjobbjainak (Nemes Nagy Ágnes, Weöres Sándor, Tamkó Sirató Károly, Kormos István és mások) gyermekversei olvashatók.

Megragadó, szuggesztív költői eszközökkel, az anyai szeretetet, anya és gyermeke közötti meghitt pillanatokat, a gyermeki fantázia különös csodálatos rétegeit, az álmok, a tündérek és a természet birodalmát idézik Beney Zsuzsa gyerekversei.

A verses mese főhőse Brúnó hajóskapitány, aki több évtizedes szolgálat után özvegyasszony nővérénél "köt ki". De nemcsak ő, hanem Hableány nevű hajója is, amelyet a kertben állít fel. A szorgalmas özvegy itt tartja télire szánt zöldségeit, de itt kotlik a tyúk és itt hancúrozik a nyúl is. Ha a kiérdemesült hajóskapitány nyugalomra vágyik, szintén a hajóra vonul vissza.

A korábban a világ legrosszabb alvójának számító kisfiú (ld.: Finy Petra: Lámpalány meséi. Történetek rossz alvókról), a varázslásra képes Rufusz Rafael mostanra elvesztette étvágyát, s a világ legrosszabb evőjévé vált. Ezen segítendő, varázslással életre hívja Bögreurat, aki érdekesebbnél érdekesebb - természetesen evéshez kapcsolódó - történeteket mesél neki.

Lackfi János ezúttal saját családjának hétköznapjait dolgozza fel versbe szedve, Bögre család címmel. A Bögre család hét tagjának, a két szülőnek és az öt gyereknek, Simonnak, Margitnak, Dorottyának, Johannának és Ágnesnek a mindennapjairól – játékról, hisztiről, alvásról, öltözködésről, fényképezésről, videózásról – szóló verseket Pap Kata színpompás rajzai kísérik.

Boribon, a kis barna mackó ezúttal szamócavadászatra indul, ám hiába viszi magával szép sárga kosárkáját, gyümölcs helyett egy pár piros cipőre, egy kék ingre és egy óriási szalmakalapra bukkan útközben. Mindezeket szépen magára is veszi, mígnem találkozik Annipannival, aki viszont éppen ezeket vesztette el.

Boribon megkapja eddigi élete legszebb ajándékát, a színes „luficsokrot”, amelynek hét különféle színű lufija igazán szépen száll a levegőben. Ám a lufik hamar elszállnak, és végül Boribonnak egy sem marad belőlük. Még szerencse, hogy az égen átfutó szivárvány megőrzi a lufik színeit…