fiúknak és lányoknak

Lúdanyó meséi nem hagyományos értelemben vett mesék, hanem friss, különös akusztikájú, a népköltészet elemeit is magukba foglaló versek, melyek a gyerekekhez szólnak, de a felnőtt olvasó is könnyen belefeledkezhet strófáik varázsos világába. A verseket csak az kapcsolja egymáshoz, hogy valamennyit Lúdanyó írja szárnya egyik tollával.

Tizenöt, ízig-vérig mai mesenovellát tartalmaz Kiss Ottó újabb kötete. A rövid kis történetek egyszerre ironikusak, abszurdak és egyszerűek, s nem nélkülözik a humort sem.

A Csimota Könyvkiadó Tolerancia-sorozatának kötete színpompás rajzaival és rövid szövegeivel a Down-szindrómás gyermekek elfogadására „tanít” kedves, játékos formában. Megmutatja, mennyi új „színt” hozhatnak ezek a gyerekek az életünkbe. A testvér szájából elhangzó gondolatokat Szabó T. Anna ültette át magyar nyelvre: ”Lili a kishúgom…. Kedves szó a mongol, igaz? Kerek és szinte simogat.

„Piros dróton ült a fecske, piros dróton lila folt, mert a fecske lila volt.” Évtizedekkel ezelőtt jelent meg Nemes Nagy Ágnes gyermekeknek szóló verseskötete, melyet most új illusztrációkkal adott ki ismét a Móra Kiadó. Molnár Jacqueline színpompás rajzai legalább akkora élmény jelentenek majd a legkisebbeknek, mint maguk a versek.

A szerző – aki egyben illusztrátora is könyveinek – újabb Pettson és Findusz-történetét ezúttal a többi kötettől eltérően jóval vaskosabbra alkotta. A több fejezetből álló, több mint száz oldalas mesében azt követhetjük nyomon, miként készít Pettson karácsonyi ajándékot szeretett Finduszának.

A kedves, színpompás rajzokkal illusztrált kötet hat mesét tartalmaz, méghozzá olyanokat, amelyek nehezen elalvó gyerekeknek szólnak. A főhős, Rufusz Rafael egy négy és fél éves, vörös hajú kisfiú, aki hol ezért, hol azért nem tud esténként elaludni.

„Kiadónk igényes tartalmú, művészi színvonalon illusztrált gyermek és ifjúsági könyveknek a kiadását tűzte ki célul, s ha lehet, kevéssé ismert művek, szerzők becsempészését a köztudatba.” – így határozta meg a kötetet megjelentető Cerkabella Kiadó a profilját.

Labdarózsa, a kutya a főszereplője ennek a kötetnek is. A szerző a laza mesefüzér történeteit továbbszőve, a már ismert szereplőkkel a baromfiudvar népes állatseregletével népesíti be a gyermeki képzeletet. Bálint Ágnes sajátos, elbűvölő hangnemben mesél, történeteiben a gyerekek, állatok, tárgyak különös vibráló lebegésben élnek a valóság és a meseszerűség közegében.

Amint azt a kötet ajánlásában olvashatjuk, „Ebben a könyvben idő, fény, madár, nyár, ősz és tél fut, száll, ragyog, gyümölcsök érnek, fák száradnak el, és előbukkannak a csillagok…” Valóban, a jó ritmikájú rövid versekben a gyerekeket leginkább érdeklő hétköznapi dolgok elevenednek meg, a természet, az évszakok és ünnepek; növények, állatok kelnek életre, hogy elvarázsolják a legkisebbeket.

A mesefűzér színhelye egy képzeletbeli óriási kert, ahol békességben élnek együtt a Csibikének becézett, "vénséges vén" kutya fennhatósága alatt az udvar lakói, Tyúkanyó, Szidol cica, Baka kutya és a három gyermek, Barbara, Ádámka és Dóra-Réka.

Jean de La Fontaine híres fabulái (Az oroszlán és az egér,A nyúl és a teknős, A tücsök és a hangya, A farkas és a kecskegida, A róka és a holló stb.) közül kereken egy tucat szerepel a laminált oldalakon színes rajzokkal gazdagon díszített, inkább szülői felolvasásra, mintsem gyerekkézbe, lapozgatásra szánt vaskos kötetben.

„Éj-mélyből fölzengő – csing-ling-ling – száncsengő. Száncsengő – csing-ling-ling – tél csendjén halkan ring.” Weöres Sándor születésének századik évfordulója alkalmából állított ki a Holnap Kiadó egy válogatást a költő gyermekverseiből.