fiúknak és lányoknak

Az angol nyelvterületen a legnépszerűbb klasszikusok közé tartozó, de nálunk könyv formájában még nem ismert mesesorozat a 20. század legelején keletkezett. A mesék szerzője, Beatrix Potter kis mesekönyveit eredetileg hangulatos akvarellekkel jelentette meg.

A Csimota Kiadó által útjára indított Tolerancia-sorozat célja, hogy olyan meséket adjon közre, „melyek az elfogadásról, a másságról, az emberiség sokszínűségéről, az élet körforgásáról szólnak”. A sorozat újabb kötete jól követhető, egyszerű történetben, sok-sok kedves, színes rajz kíséretében a csúfolás, az egymás bántásának kérdését járja körül.

Az igényes kivitelű válogatás magyar írók tollából közöl kifejezetten rövid meséket, olyanokat, amelyeket néhány perc alatt felolvashatnak a szülők gyermekeiknek esténként. Kortárs és mára klasszikussá vált, már nem élő szerzőket egyaránt felvonultat a kötet.

A francia írónő kötetében az örökbefogadás témáját dolgozza fel kisgyermekek számára. Az egyes szám első személyben megírt történet főhőse, Andris négyéves. Elmeséli, hogy neki két születésnapja van. Az egyik, amikor a világra jött, a másik pedig, a nagyobb, a szebb nap az, amikor örökbe fogadták.

A Móra állatmeséit egybegyűjtő válogatás két ciklussal (A kéményseprő zsiráfok, Nekopogi kovács) jelzi a műfaji megosztottságot: míg meséinek első csoportja a hagyományos népmeséhez áll közelebb, a másodikra inkább az anekdotikus, mondaszerű történetek a jellemzőek.

A Nagy verses meséskönyv 2. kötete, R. Kárándi Rita válogatásában, a magyar irodalom klasszikus alkotóinak gyermekek számára írt legismertebb és legszebb darabjait (verseit, meséit) és kották kíséretében a magyar gyermekdalok legjavát gyűjtötte csokorba.

Moka Ildikó és Ványai Mária versválogatása megismerteti a gyerekekkel a magyar népköltészet legismertebb és legszebb darabjait (Süss fel, nap..., Gólya viszi a fiát, Cirmos cica, haj... Elment a tyúk vándorolni...).

Generációk kedvenc mesehőse, a kedves, fekete bundájú kis vakond ez alkalommal maga mesél „születéséről”, arról, miként bújt elő Zdeněk Miler, a „Festőbátyó” színes ceruzájából és hogyan sikerült elérnie, hogy negyven rajzfilm és közel félszáz mese főszereplője lett.

Tizennégy gyermekkönyvből - Benedek Elek, Móra Ferenc, Zelk Zoltán és Lázár Ervin meséskönyveiből, továbbá bölcsődések verseskönyvéből, óvodásoknak szánt népmese-válogatásból - merítve született a Nagy felolvasókönyv, mely három nagy fejezetbe gyűjti a verseket és meséket, s az életkori csoportosításon belül témák szerint rendezi őket.

A Sven Nordqvist bájos, humoros rajzaival gazdagon illusztrált kötet főhőse a nem a tehenek szokásos életét élő Mú mama. A jámbor tehénasszonyság leghőbb vágya ezúttal az, hogy egy lakájos kis kunyhót építsen magának, miután az erdőben sétálgatva felfedez egy ilyet, amelyet gyerekek barkácsoltak.

A Sven Nordqvist bájos, humoros rajzaival gazdagon illusztrált kötet főhőse, Mú mama azt vallja, hogy csupán azért, mert tehénnek született, még nem kell feltétlenül unalmas életet élnie. Gazdája gyerekeit látva kedvet kap a hintázáshoz. Ezért aztán egy napon kerékpárjára pattanva meglátogatja Varjú barátját, hogy az segítsen neki hintája elkészítésében.

A sokféle alakban létező csöppnyi szőrös lények, a monyók csak keveseknek mutatják meg magukat. Az elbeszélő és családja, „A Vágottszeműék” azonban nem csak láthatják őket, de - Samu, a vén vízimonyó beköltözésével – e sokféle formájú, tulajdonságú apró lények kalandjainak részeseivé is válhatnak.