Abigél

Szabó Magda leányregényei a műfaj legjobbjai közé sorolhatók; olvasmányos cselekményvezetés, plasztikus alakformálás, színesen, hitelesen megfestett környezetrajz jellemzi őket. Ezek egyike az Abigél, amely már évtizedek óta változatlan népszerűségnek örvend a fiatal olvasók körében, de a felnőtteket is meghódította - különösen azt követően, hogy a nyolcvanas években sikeres tévé­film készült a regényből. Az írónő vélhetően önéletrajzi elemekből is építkezett, amikor ifjú hősnőjét, az ellen­állási mozgalomban aktív szerepet vállaló Vitay tábornok lányát, Ginát egy távoli város református nevelőintézetébe helyezi. (Szabó Magda tizenkét éven át növendéke volt a debreceni Református Leánynevelő Intézetnek.) Itt peregnek azután a titokzatos események, amelyek középpontjában az intézet kertjében álló, kecses női szobor, Abigél áll, akiről az a legenda járja, hogy mindenkinek segít, aki hozzá fordul.