Magyar történelem

Az 1956-os magyar forradalomról és annak külföldi visszhangjáról szóló, angol nyelvű szöveges dokumentumok, fotók és filmek gyűjteménye, amely különböző archívumokban őrzött forrásokat hoz össze és helyez új megvilágításba.

Az ENSZ magyar kérdéssel foglalkozó Különbizottságának tevékenységét dokumentáló, elsősorban angol nyelvű jelentések, levelek, és memorandumok, illetve a Bizottság előtt a forradalomi eseményekről vallomást tevő tanúk anyagai Héderváry Klára gyűjtéséből.

Az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtára őrzi azt a két fonográfhengert, melyekre Kossuth Lajosnak az aradi vértanúk emlékművének felavatására szánt ünnepi beszédét rögzítették. A történelmi hangfelvételt két pesti vállalkozó, Felner Károly és Barna Tivadar készítették 1890. szeptember 20-án Torinóban.

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy király... Mennyi csodálatosan szép mese kezdődik ezekkel a szavakkal! Vajon miért volt fontos őseinknek, hogy meséket őrizzenek meg és adjanak tovább az emberemlékezet számára – a mi számunkra – bölcs és jó uralkodókról, igazságos királyokról?

A céh egy településen lakó és ugyanazon vagy hasonló mesterséget űző, termelő vagy szolgáltató kézműves iparosok gazdasági érdekvédelmi tömörülése. Az európai céheket a városfejlődés hívta életre a 11–12. században, amikor a mezőgazdaság és az ipar között kialakult munkamegosztás szükségessé tette a kézművesek érdekvédelmének megszervezését.

„Joseph Haydn (1732–1809) osztrák zeneszerző, a Mozart és Beethoven nevével fémjelzett bécsi klasszika harmadik óriása” – valami ilyesfélét tanultunk iskoláskorunkban, s olvashatunk a legtöbb lexikonban. Mégis, Haydn kicsit a miénk, magyaroké is.

Erkel Ferenc a magyar zenei romantika egyik legnagyobb mestere volt, aki nemcsak zeneszerzőként, hanem közéleti emberként is hatalmas feladatot vállalt magára. Magyar történeti tárgyú operáival egy hiányzó zenés történeti „eposz” nagyszabású fejezeteit hívta életre. Kölcsey Ferenc Hymnus című költeményének megzenésítésével a reformkori magyarság legbensőbb hangján szólalt meg.

Gróf Széchényi Ferenc (1754–1820) 1802. november 25-én írta alá Bécsben azt az okiratot, mellyel gyűjteményeit – így térképgyűjteményét is – a hazának adományozta. Míg Európa nyugati felén a nemzeti gyűjtemények jobbára királyi és fejedelmi könyvtárakból fejlődtek ki, a kontinens középső részén inkább társadalmi vagy magánkezdeményezésre jöttek létre.

A Tabula Hungariae, másként a Lázár-térkép az első Magyarországot ábrázoló nyomtatott térkép, amelynek 1528-ban kiadott, mai tudásunk szerint egyetlen fennmaradt példányát az Országos Széchényi Könyvtár őrzi. A térkép 2007-ben felkerült az UNESCO Világemlékezet Listájára.

A Helischer József Városi Könyvtár digitális gyűjteménye az esztergomi helytörténeti kutatás nélkülözhetetlen forrása. Esztergomi vonatkozású könyvek, folyóiratok és iskolai értesítők találhatók az oldalon. A gyűjtemény folyamatosan bővül újabb digitalizált tartalmakkal.

A celldömölki Kresznerics Ferenc Városi Könyvtár digitális gyűjteménye, digitalizált helytörténeti anyagokat, cikkeket, folyóiratokat, képeket tartalmaz Celldömölk városára és a környező kemenesaljai községekre vonatkozóan.

A Csorba Győző Könyvtár gondozásában létrejött egyedi kezdeményezésű honlap célja egy olyan digitális közösségi tér létrehozása, melyen a meglévő gyűjtemények kategorizált besorolása és bemutatása mellett a felhasználók tudjanak feltölteni egyedileg is helyismereti, helytörténeti tartalmakat (képeket, videókat).



Kérdezd
a könyvtárost!