történelmi mondák

A könyvkiadó "olvasókönyv" kiadványsorának szebbnél szebb kötetei a gyerekeknek mutatják be magyar klasszikusaink írásait. Tényi Katalinnak a gyermeki látásmódhoz közelítő, eleven színű, vonzó rajzai segítenek a kisebbeknek a Gárdonyi-történetek értelmezésében.

A magyarok régi-régi vezérállata a csodaszarvas, amely elvezette őseinket az ország egykori keleti kapujához és kijelölte Géza fejedelem új, állandó székhelyét.

Komjáthy Istvánnak a magyar nép történetét feldolgozó nagyszabású munkájának második része a kötet. Az első rész (Mondák könyve) már több kiadásban is napvilágot látott.

A Lázár Ervin válogatta mesegyűjtemény darabjai között sokféle mesetípus helyet kapott. Akadnak históriai ihletésűek, mondafeldolgozások, anekdotikus elbeszélések, balladás hangoltságú történetek és az igazi meséhez legközelebb álló népmesei ihletésűek egyaránt.

A Balti-tenger partján élő lett és litván nép gazdag folklórjából alkothat képet az olvasó abból a kötetből, amelyben 14 lett 44 litván népmesét talál. A lett részben az európai mesekincsben széltében elterjedt típusú állattörténeteket (Hogyan csapta be a kakas a rókát?, A kutyaokmány), valamint csodaelemeket tartalmazó meséket (Terülj, terülj, asztalkám!, Nagyerejű) találunk.

A Móra-válogatások sorában kiemelt hely illeti meg a kötetet, amely kis terjedelme ellenére is a teljes meseírói életművet reprezentálja.

Östör király nem adja máshoz a lányát, csak ahhoz, akit az szívből szeret. S ez a legény Dzsoni lesz, a világ legszabadabb embere, aki – furcsa módon – éppen a szabadságának a rabja. A hagyományos meséből "érkező" lovagok hiába is vívnának Árnika kegyeiért, mindenképp nevetségessé válnának.

Sarkadi Péter összeállításában - Tényi Katalinnak a gyermeki látásmódhoz közelítő, eleven színű, vonzó rajzaival illusztrálva - a második kötete jelent meg a Móra Ferenc írásaiból, verseiből készült válogatásoknak.



Kérdezd
a könyvtárost!