fiúknak és lányoknak

Habók, a pici nyírfakobold egy csípős, ködös estén hazafelé tart az erdőben, és képzeletben már a pihe-puha odújára és a meleg almaborra hangolódik, amikor nagy sírás-rívásra figyel fel. A hangok a közelből jönnek, és olyan keservesek, hogy muszáj megnéznie, hogy ki az, aki segítségre szorul.

„Ez a könyv mindenkihez szól, legyen nyolcvan- vagy nyolcéves. Én néha úgy érzem, hogy mindkettőt rám lehet fogni. Azt szerettem volna, ha ezt a könyvet bármikor és bárhol elkezdheted olvasni – akár a közepén is. Ha kedved van, belefirkálhatsz, vagy behajtogathatod a sarkait. Nem baj az, ha látszik rajta, hogy sokat forgatják.” (Charlie Mackesy)

„De azt fogadjunk, hogy nem tudtad, hogy amikor egy öreg fát kivágnak, megnyílik egy időörvény. Ha szerencséd van, láthatod mindazt, amit a fa látott. Persze nem mindenki tud vele utazni, és az sem árt, ha van egy vezetőd, aki elég öreg, és elmesél ezt-azt… Na, körülnézünk?”

Mimi a szüleivel, a kistestvéreivel és Teusszal, a különleges képességű teknősével tündérnagynénje esküvőjére utazott Oroszországba, a tajgaerdő mélyére. A kapkodós készülődés közepette kedvenc könyveit abba a bőröndbe pakolta, amit a repülő poggyászterében szállítottak, így a hosszú repülőút meglehetősen unalmasan telt. Bezzeg amikor megérkeztek!

Tintoretto, a kis tintahal a barátaival – Zozóval, a medúzával, Terkával, a tarisznyarákkal, Malával, a mandarinhallal és Duplakattal, a delfinnel – egy tengeröbölben él, ahol kagylóhéjakkal kártyáznak, delfinzsúron vesznek részt, és szinte mindennap izgalmas kalandokba keverednek.

Az ölbeli játékok és dajkarímek a gyermek születésétől egészen 3-4 éves koráig szerves részei lehetnek a mindennapoknak. A mondókák dallama és ritmusa eltér a hétköznapi beszédtől, így hatékonyan fejlesztik a figyelmet, a beszédészlelést és a beszéd megértését.

A „Mesél az erdő” sorozat második kötetében az árvíz elől egy fa tetejére menekülnek a kis állatok. Csak egy kis mókus marad hátra, őt elsodorja, majd kissé távolabb, ájultan veti partra az ár. Így találnak rá a törpék. Miután magához térítik, a többi állatot is lemenekítik a fáról, és magukkal viszik őket az erdő felső részén található birodalmukba.

Széna Bogi izgatottan várja a hétvégét, mert a szülei hétköznap nagyon elfoglaltak, és mindig azt mondják, hogy: „Majd hétvégén barkácsolunk! Majd hétvégén sütünk palacsintát! Majd hétvégén kirándulunk! Majd hétvégén játszunk postásat és fodrászosat!” Ezért amikor végre eljön a szombat, már hajnalban felkel, hogy minden beleférjen a napba.

A Csudi a pacsirta második kötetében az erdei állatok egyre jobban szenvednek a megmagyarázhatatlan melegtől, miközben a természet törvényei szerint már a télnek kellene jönnie. Megpróbálják kideríteni, hogy mi okozza a szokatlan hőséget.

„Elhatároztam, hogy … Írok egy könyvet, amelyben egy apa mindenféle olyan izgalmas dolgot csinál, amit az apák normálisan is csinálnak a való életben.
Ebben az esetben elmegy tejért a gyerekei reggelijéhez.

A Barkamesék sorozat harmadik kötete öt új, egymáshoz kapcsolódó barkamanós történetet mesél el. Közeledik az ősz a barkák erdejében, így mindenki a hideg időre készülődik. Patyi szíve egy reggel bizseregni kezd, de nem tudja, hogy mi az oka, így körbejárja az erdőt, hogy kiderítse.

Elli és anyukája új városba költöznek, ahol egy réges-régi ház lesz az otthonuk. Azt tervezik, hogy a ház alsó szintjén a nyolc macskájukkal nyitnak egy macskás kávézót. A munkálatok megkezdése előtt a ház második emeletét kiadják egy családnak, akik hamarosan meg is érkeznek Blake-kel, a fiukkal – aki egykorú Ellivel –, valamint egy labradorkölyökkel, Csokóval.