Vakond és barátai

A világirodalom talán leghíresebb, La Fontaine állatmeséinek főszereplői valamennyien emberi tulajdonságokkal bírnak. Így van ez a klasszikusként számon tartott Kenneth Graheme történeteiben is. A mesék főszereplői két jellemcsoportot képviselnek, egyfelől a zajos és közönséges emberek tulajdonságait érzékítik meg, másfelől a csendes, visszafogott jólneveltséget példázzák. Vakoddal és barátaival, a lírai lélekkel bíró Patkánnyal, a mindig újabb és újabb izgalmas kalandokban részt venni óhajtó, vagány békával és a bölcsességéről híres borzzal „emberi” dolgok esnek meg a történetekben, hiszen ugyanúgy vágyakoznak, álmodoznak, tervezgetnek, majd hirtelen belevágnak a kalandokba, mint az emberek, és gyarlóságaik okán ugyanúgy elbuknak és elkeserednek, ám azután ismét erőt gyűjtenek, hogy győzhessenek…Milne ekként vélekedett a mesékről: „ A könyv jellempróbáló. Nem kritizálhatjuk, mert az kritizál bennünket.”