Megérkezett a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ égisze alatt működő Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívumba az 1000. cirkuszművészeti szakkönyv. Az ünnepélyes gyűjteménybe vételre a tudomány világnapjához kapcsolódóan, sajtótájékoztató és ceremoniális könyvespolcra helyezési ünnepség keretében került sor. A cirkuszi tudományos tár megalapítása és az 1000. könyv könyvtári állományba vétele alkalmából, ünnepélyes emléktábla avatást tartottak.
Európa vezető cirkuszművészeti intézménye nem működhet tudományos háttér, kutatóközpont, múzeum és könyvtár nélkül, ezért 2017-ben, Fekete Péter igazgatása alatt eldöntetett: a Fővárosi Nagycirkusz tudományos tár felállítására vállalkozik. Kitűzésre került, hogy 1000 szakkönyvet kell összegyűjteni szerte a világból. Ez az álom 2022. október 24-én, az iskolai könyvtárak napján valósult meg, amikor megérkezett az ezredik könyv Franciaországból: Baron de Vaux: Ecuyers et écuyères. Histoire des cirques d’Europe (1680-1891). A francia nyelvű, 280 portréval és illusztrációval díszített cirkusztörténeti könyvritkaságot 1893-ban adták ki Párizsban. A Pascal Jacob cirkusztörténeti könyvgyűjteményéből származó könyv, jelenleg a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ cirkuszi szakkönyvtárának egyik legértékesebb 19. századi kötete.
A tudományos tár – Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum – folyamatosan gyarapítja cirkuszművészeti műtárgy, műalkotás, mozgókép, nyomtatvány, dokumentum és kiadvány állományát, gondoskodik a szakszerű megőrzésről, nyilvántartásról, feldolgozásról. A szakkönyvtárban egyre bővülő történeti, képző- és előadóművészeti, technológiai, pedagógiai és ismeretterjesztő könyves forrásokhoz egyaránt hozzáférnek az artistaművészek, cirkuszi szakemberek, kutatók és érdeklődők. A könyvtári gyűjtemény egy része már online katalógusban is kereshető.
A könyvünnep kiemelt vendégei Vincze Máté Gábor, a Kulturális és Innovációs Minisztérium közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára, dr. habil. Kiszl Péter tanszékvezető egyetemi docens, az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet igazgatója, Ritoók Pál építészettörténész, a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ Múzeumi Osztály vezetője és Szóllás Péter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium Kulturális Államtitkárságának Könyvtári és Levéltári Főosztály vezetője voltak.
„Európa vezető cirkuszművészeti központját építjük Budapesten. Hisszük, hogy Európa ránk figyel, s hisszük, hogy a cirkuszművészet területén mi vagyunk azok, akik megmutatják Európának az irányt. Jövőt építeni viszont a múlt tisztelete, ismerete nélkül nem lehetséges. Tehát eldöntetett és megvalósíttatott. Eldöntöttük hét évvel ezelőtt, hogy létrehozzuk Európa közepén, Magyarországon azt a tudományos tárat, amely múzeumként, adattárként és könyvtár formájában kiszolgálja nem csak a magyar cirkuszművészetet, nem csak Közép-Európát, hanem egész Európát” – mutatott rá Fekete Péter, a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ főigazgatója a Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum jelentőségére.
„Amikor elgondolkoztunk azon, hogy bizonyos intézeteket kultúrstratégiai feladattal bízunk meg, akkor emögött egy nagyon egyszerű mozgatórugó volt, hogy ezek azok az intézmények, amelyek a saját szakmájukon belül nemcsak teltházas előadásokat, népszerű előadásokat csinálnak, nem csak vezetik, vagy a legjobbak között vannak Magyarországon és a világon és a saját területükön, hanem egyfajta vezető szerepet is betöltenek a szakmán belül, és létrehozzák azokat a gyűjteményeket, amelyekből szakmai műhely készülhet. Főigazgató úr, ezt az építkezést abszolút komolyan vette. Ennek a példája az ezredik könyv, és ennek a példája a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ muzeális gyűjteménye is” – mondta Vincze Máté Gábor, a Kulturális és Innovációs Minisztérium közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára.
Joó Emese főmuzeológus, a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ múzeumvezetője megosztotta, hogy az öt évvel ezelőtt alakult intézményben három évvel ezelőtt kezdődött el a tudományos munka. A múzeumot az a hiány hozta létre, hogy a magyar artistaművészet hazai és nemzetközi történetének nem volt olyan gyűjtőhelye és tudományos feldolgozóhelye, ami ezt a fantasztikus értéket megőrizte volna az örökkévalóságnak, vagy akár a jelenkor számára bemutathatóvá tette volna. „Küldetésünk, hogy megőrizzük a magyar cirkuszi művészet, előadóművészet, az artista művészet világszerte felbukkanó produkcióinak konkrét tárgyi emlékeit, kosztümjeit, rekvizitjeit, fényképei, dokumentumait, nyomtatványait, illetve bármilyen olyan dokumentumot, ami a magyar cirkusztörténet összeállítását elősegíti” – mondta Joó Emese, aki azt is megosztotta, hogy a múzeum gyűjteményében 30 ezer műtárgyat, a könyvtár körülbelül 1300, közel 30 különböző nyelven írt könyvet őriz. Joó Emese köszönetét fejezte ki Juhász Éva főkönyvtárosnak, aki három évvel ezelőtt megalapozta az intézmény könyvtári gyűjteménynek létrejöttét. „A könyvtárunkban széles a műfaji paletta, szeretettel várunk minden érdeklődőt, kutatót és könyvolvasót az intézményben. Előzetes bejelentkezéssel bármikor szívesen rendelkezésünkre bocsátjuk az anyagunk megismerését” – mondta a Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívumának vezetője.
Dr. Kiszl Péter tanszékvezető egyetemi docens, az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet igazgatója, a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ cirkuszkönyvtári fejlesztésével kapcsolatban megosztotta, hogy a könyvtár funkció rendszere gyökeresen megváltozott, ugyanis már nemcsak a könyvek tára, hanem egy sokkal szélesebb funkciót betöltő kulturális intézmény, nemcsak a dokumentum- és információszolgáltatás és ezek megőrzése áll a középpontjában, hanem közösségi tér, képzési helyszín, valamint szociális funkciókat is betölt. „A Nemzeti Cirkuszművészeti Központ könyvtára mindezt a funkciót fel kívánja vállalni, és be kívánja tölteni szakkönyvtárként. Egy szakkönyvtárról beszélünk, amelynek az ezredik nyomtatott könyvét helyezték ma a polcra, de ez a könyvtár jóval több az ezer nyomtatott könyvnél, hiszen digitális dokumentumok tömkelege áll már rendelkezésre ebben a gyűjteményben, ezek feldolgozásra kerültek, kutathatóak és a nagyközönség számára is nyilvánossá váltak. Az ELTE BTK Könyvtár és Információtudományi Intézete részéről Fekete Péter főigazgató úrhoz fordulva szeretném megerősíteni azt a szakmai együttműködési szándékot, amit jó pár évvel ezelőtt indítottunk el.” – mondta dr. Kiszl Péter.
Ritoók Pál építészettörténész, a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ Múzeumi Osztály vezetője elmondta, hogy részt vett a megújult Színháztudományi Szemle Cirkuszépületek Európában. Cirkuszművészeti és cirkuszépülettörténeti tanulmányok, esszék, előadások című, 2022/2 kötetének szerkesztésében, ami komoly szakmai kihívások elé állította. Ritoók Pál beszédében a cirkuszépületek történelmi hátterébe is rövid betekintést adott.
Az esemény a tudományos tár megalapítása és az 1000. könyv könyvtári állományba vétele alkalmából, ünnepélyes emléktábla avatással zárult. De mielőtt Fekete Péter főigazgató és Joó Emese múzeumvezető leleplezték volna az emléktáblát, egy kellemes meglepetés érte őket, ugyanis Kiss Imre, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum nyugalmazott igazgatója felajánlott egy könyvet – Krúdy Gyula: A cirkuszkirály – az intézmény számára. Fekete Péter megköszönve a könyvet elmondta, hogy könyvtár gyarapításának egyik legfontosabb módja zajlott le. „Az artisták, artista családok, vagy egyszerűen csak rajongók leveszik a könyveket a polcról, előveszik a fiókjukból a régi plakátokat, kosztümöket, rekviziteket és elhozzák a cirkuszművészeti múzeumba, hiszen tudják, hogy egy nemzeti intézményben megőrizik őket az örökkévalóságnak.”
A Fővárosi Nagycirkusz belső homlokzatára került gránittáblán Babits Mihály gondolata olvasható: „… a művészet az érzetek és érzések, a tudomány a belőlük leülepedett fogalmak drága gyűjteménye”
Forrás: fnc.hu - Szekáry Zsuzsanna
