A rengeteg zarándokai

Polgári nevén George Stansfeld Belaney, indián nevén Grey Owl kanadai írónak a harmincas években sorra jelentek meg - számos nyelvre lefordítva - a regényei, melyek közül talán a legnépszerűbb A rengeteg zarándokai volt. A kötet nálunk legutoljára 1941-ben látott napvilágot - akkor is, akárcsak most Baktay Ervin ihletett tolmácsolásában. A regénynek többféle olvasata van. Elsősorban is elvezet Észak-Amerika erdőrengetegeinek világába. Bemutatja, miként éltek a századelő éveiben Québec tartomány lakói. Különösen részletesen ír a prémvadászok küzdelmes életéről, fölfedve azokat a rokon szálakat, amelyek a természettel együtt élő-lélegző, a szülőföldjükről kiűzött indiánok és a megélhetésükért magányosan küzdő prémvadászok között vannak. Az utóbbiak képviselője Szürke Bagoly is, aki a civilizáció nyújtotta kényelmet tudatosan fölcserélte a magányos vadászok nehéz, küzdelmes életével. A történet egy másik olvasatában fejlődésregény, amely azt mondja el, miként változik meg Szürke Bagoly szemlélete, miként lesz a hódokat értékes prémjeikért gátlástalanul elpusztító, mogorva emberből három kis hód nevelője, oldalán indián feleségével. A történet egy harmadik értelmezésben voltaképpen a napjainkban reneszánszukat élő etológiai írások előfutára, amelyben hihetetlenül izgalmas megfigyelések szólnak­ a hódokról. A kis hódokat nem fogják egykönnyen elfelejteni a kötet természet- és állat­szerető olvasói.