Puszedli és Habcsók: mese az öt szeretetnyelvről

Mikor Puszedli, a kis barna medve február elején felébredt téli álmából, pillantása a falinaptárra esett, ami éppen novembert mutatott, azt a hónapot, amikor elaludt. Gyorsan nekiállt továbblapozni, de a következő oldalon megakadt a tekintete egy piros betűvel jelzett bejegyzésen. Ez állt ott: karácsony. „Mi lehet ez a karácsony? – töprengett el a kismackó. – Soha nem hallottam róla.” Rögvest el is indult, hogy kiderítse a rejtélyt. Útközben találkozott Bélával, a kisbékával, Piszkével, a sünivel, Flórissal, a méhecskével és még számos kis barátjával, akik sajnálatos módon mind téli álmot aludtak, így aztán nem volt könnyű kideríteni, mi is lehet a titokzatos piros betűs bejegyzés a naptárban. Szerencsére éppen arra repült egy sárgarigó, aki ugyan télire melegebb éghajlatra költözik, de legalább hallott már a karácsonyról, és tudta, hogy az a szeretet ünnepe, és olyankor megajándékozzák egymást az emberek. Nosza, a kismackó és barátai rögtön elhatározták, hogy ők is megrendezik ezt a szép ünnepet. De hogyan is fogjanak hozzá? Mire lenne szükség egy tökéletes karácsonyhoz? Szépen díszített fára, játékokra vagy sok-sok finomságra? Bizony május lett, mire rájöttek, mitől is lesz igazán szép ez az ünnep. A kedves mese nemcsak elszórakoztatja olvasóit, hanem a modern pszichológia öt szeretetnyelvről szóló elméletét is közelebb viszi hozzájuk.