Miú, Vau és a cikázó cickány

„Az élet értelme az, hogy megosszuk másokkal.” Erre a bölcs megállapításra jut élete végén Miú és Vau új barátja, a – nevével ellentétben – örökké vidám kis cickány, Morgó Medve, aki ennek szellemében élte életét. Ennek a rövid, ám igen tartalmas életnek a mozzanatait követhetjük nyomon a finn szerző újabb bölcs, humoros, szívmelengető kötetében. Medve, akinek a mamája azért adta neki ezt a félelmetes nevet, hogy megvédje az erdei ragadozóktól, nem a cickányok szokásos életét éli, már az is valószínűtlen, hogy összebarátkozzon egy kutyával és egy macskával. Mégis megtörténik, és az örökmozgó kis cickány hamar belopja magát főhőseink szívébe is, s megmutatja nekik, hogyan is kellene igazán élni. Újdonsült izgága barátjuk ugyanis tele van kérdésekkel, minden érdekli, mindenre szeretne választ kapni. A cickányok szíve percenként nyolcszázat ver, ezért egy közönséges hétköznap általában túl lassúnak tűnik Medve számára, aki minél többet szeretne látni és tapasztalni. Éppen ezért izgatottan készül élete első őszi vásárára, ahol nem ad és nem vesz ugyan semmit, ám egész nap dicséreteket oszt és fogad. Ha Miúval sportolhat, az még egyenlőtlen erőviszonyok esetén is lázba hozza, nem is szólva élete első szülinapi ünnepségéről, amelynek előkészítésében ő maga is tevékenyen részt vesz. Benevez a falukupára, is, ahol ismét bebizonyosodik, hogy számára sosem a győzelem a legfontosabb, hanem az, hogy kiélvezze élete minden pillanatát azok közt, akiket szeret. Az idő múlása azonban ráébreszti arra, hogy fel kell nőnie, munkát kell keresnie, s beáll rendőrnek. Bár nem hajt végre nagy hőstetteket, de szereti a munkáját, s közben szerelmes is lesz, igaz, reménytelenül. Amikor megöregszik, nyugdíjba vonul, és megpróbálja megfejteni az élet értelmét. A fordulatos, szórakoztató, ugyanakkor megható, tanulságos történet ezúttal is jó szívvel ajánlható a gyerekek és szüleik figyelmébe.