Hol volt, hol nem volt

Arany László eredetileg 1862-ben megjelent népmesegyűjteményéből készült a gazdag válogatás. A 29 mesedarab legtöbbje az általános iskolák alsó tagozatos diákjainak a tankönyveiben már régóta szerepel (A kis kakas gyémánt félkrajcárja; Babszem Jankó; A kis gömböc; A kis malac és a farkasok), de kedvelt antológiadarabnak számít a kötet szinte minden meséje (A veres tehén; A vadgalamb és a szarka). A mesék sikerének titka elsősorban abban rejlik, hogy gyűjtőjük és átdolgozójuk megtartotta a mesék eredeti szerkezetét, az eredeti mondanivalót, és ízes stílusban, az igazi mesemondók ihletett szavaival szólaltatja meg azokat. A kötetben felbukkan egy-egy rövid csalimese, mulatságos eredetmonda is (Miért haragszik a disznó a kutyára­, a kutya a macskára, a macska az egérre?; A macska és az egér; A vad­galamb és a szarka), de a legtöbb darab hosszabb lélegzetű. Ezekben a hagyományos népmesei motívumok (a három próba, a legkisebb fiú szerencséje stb.) jelentős szerephez jutnak. Az igazság diadalát hirdetik a mesék, legyenek a szereplők Székelyföld híres­-nevezetes mesealakjai, az aranyhajú hercegkisasszony, netán Gagyi gazda, vagy okos-oktondi állatfigurák, mint A kakaska és a jércike. Rendkívül szép a nagyalakú mesés­könyv illusztrációs anyaga; Reich Károly egész oldalas színes rajzai díszítik a gazdag­ válogatást, megidézve a magyar népművészet, a népmesekincs motívumrendszerének hangulatát.