Az arany ember

Jókai egyik legismertebb regénye 1872-ben jelent meg folytatásokban, majd 1873-ban öt kötetben. Ezúttal szülőföldje, Komárom hagyományaiból választott főhőst: Tímár Mihály a Szent Borbála nevű vontatóhajó biztosa, aki hajójával, utasaival és rakományával a Vaskapu sziklái között menekül magyar földre. Utasa, Ali Csorbadzsi az úton meghal, és Tímárra bízza leányát, Tímeát. Tímár a váratlanul megtalált vagyonnal feleségül kéri a lányt, aki viszontszerelem nélkül megy hozzá, megmentőjéhez. Házasságuk azonban nem boldog, Tímár egyre többet tartózkodik a Senki szigeten, Noémi és édesanyja társaságában. Válást ajánl a feleségének, de az csak Tímár tévedésen alapuló halálhírét hallva megy hozzá régi szerelméhez, Kacsuka hadnagyhoz. A főhős árnyalt lélekábrázolása, a környezet részletező leírása a Jókai-romantika egyik legizgalmasabb darabjává teszi a regényt.