100 Ezópusz-mese – gyermekirodalmi ajánló

A klasszikusok átdolgozásától a legtöbben idegenkednek. Ez sok esetben érthető is, hiszen mikor például Wagner Bolygó Hollandiját űrhajóból látjuk kiszállni, Puccini vadnyugati környezete csatornaalagútként jelenik meg a színpadon, vagy Shakespeare Rómeója farmerban, motorkerékpáron közlekedve keresi Júliáját akkor bizony számtalan láthatatlan, zsebben fekvő bicska nyílik ki. Éppen ezért nem volt minden merészséget nélkülöző vállalkozás az állatmesék klasszikusának, Ezópusznak a történeteit 20-21. századfordulós környezetben ábrázolni. Bár korábban már mások is megtették, hogy az ókori író műveinek szereplői saját korukban jelenjenek meg. Heltai Gáspár és La Fontaine ilyen jellegű időutaztatása nem is sült el rosszul. A 21. század első negyedében Lövei Mária és Vajda Réka is vállalkozott erre a feladatra. Hogy ebből mi sült ki? Az a Varga Norbert (ízléses és szépen megrajzolt) illusztrációival ábrázolt történetek olvasása során kiderül. Bizony nemcsak a képek figurái bújtak modern köntösbe, hanem a történetek maguk is. De a történetek végén összefoglalt tanulságok megmaradtak a régi ezópuszi bölcsességeknek.

Tudj meg többet a témáról:

Korábbi Ezópusz mesék híresebb feldolgozásai:

Heltai Gáspár: A bölcs Esopusnak és másoknak fabulái (1566). Ezen feldolgozás történetei alapján a Magyar Televízió 1988-89 között rajzfilmsorozatot is készített, ahol Sinkó László színművesz meséli el a történeteket.

Pesti Gábor: Esopus fabulái, mellyeket újonnan magyar nyelvre fordított Pesti Gábriel (1536?)

A 17. és 18. századokban Jean de La Fontine Jean de La Fontine (1621–1695) és Gotthold Ephraim Lessing (1729–1781) írták újra koruknak megfelelő formában Aiszóposz meséit.

A La Fontaine mesékről 1969-1971 között La Fontaine-mesék (francia cím: Fablio le magicien) magyar–francia rajzfilmsorozat is készült, melyben Bodrogi Gyula színművész narrációjával kísérve láthatjuk a vicces módon újraértelmezett történeteket.

ISBN:

9789635821259