fiúknak és lányoknak

A vidám illusztrációkkal kísért, rendkívül olvasmányos, kortárs norvég gyermekregény főszereplője, Arni nemrég vesztette el szeretett nagypapáját. Miközben szülei a temetés szervezésével vannak elfoglalva, a kisfiúnak nemcsak a gyásszal kell megküzdenie, hanem néhány nagyobb fiúval is, akik nem túl barátságosak vele.

A Népmesekincstár negyedik kötete a kiskamaszokhoz szól, mivel – amint azt Bajzáth Mária mesepedagógus, a kötet összeállítója írja – „ebben az életkorban ugyanis épp olyan nagy szükség van a jókor, jól elmesélt népmesékre és a mesehallgatás semmivel sem pótolható meghitt, örömteli élményére, a mesélő felnőtt személyes jelenlétére, a kölcsönös, fókuszált figyelemre, mint kisgyerekkorban”.

Tartalmilag és formailag egyaránt magával ragadó, kedves, humoros, ezúttal is igazán eredeti hangú mesekönyvvel jelentkezett Harcos Bálint. A verses mese főszereplője, Pindur nem egerészett, ezért gazdája elkergette, így lett belőle kóbor cica. Főhősünk az erdőben bóklászva rábukkan egy plakátra, amelyen cicasegédet keres egy idő hölgy.

A közkedvelt kuflik ezúttal elhagyják a szárazföldet, s tengerre szállnak. Néhány kisebb pocsolyán átszökdécselve ugyanis egy tóval találják szemben magukat, és kitalálják, hogy kalóznak öltözve – mivel a kuflik mindig hordanak maguknál zseb-kalózfelszerelést – hajócsatát rendeznek. Sikerül is szerezniük két hajót, így már semmi sem állja útját egy jóízű, fröcskölős hajócsatának...

A rendkívül olvasmányos, kortárs svéd ifjúsági regény főszereplői, Aladdin, Billie és Simona izgalmas nyomozásba kezdenek, miután fény derül arra, hogy Aladdin szüleinek éttermében rendszeresen eltűnik az étel. Ki lehet a tettes? Talán valaki a menekülthajóról vagy az egyik alkalmazott?

Fény Sebestyén, a kedves, kíváncsi gépgyerek újabb kalandjai elevenednek meg a fordulatos történetben, ezúttal is Orosz Annabella igazán eredeti, mozgalmas, színes illusztrációinak kíséretében. Főhősünk kóborló üzemmódban járja a világegyetemet, ám akár az okos gépek bolygóján jár, akár a Lézengőn, számára a legérdekesebb hely továbbra is a Föld marad.

Az eddig fordítóként megismert Ruff Orsolya rendkívül szórakoztató, fantáziadús, izgalmas, olvasmányos meseregénnyel debütál íróként.

„Az élet értelme az, hogy megosszuk másokkal.” Erre a bölcs megállapításra jut élete végén Miú és Vau új barátja, a – nevével ellentétben – örökké vidám kis cickány, Morgó Medve, aki ennek szellemében élte életét. Ennek a rövid, ám igen tartalmas életnek a mozzanatait követhetjük nyomon a finn szerző újabb bölcs, humoros, szívmelengető kötetében.

Az oldalanként néhány – rímes – soros, kedves, humoros, igazán eredeti történet főszereplője, Bot Benő három gyermekével és feleségével békésen éldegél egy tölgyfa odvában. A családfőnek azonban egy reggel futni támad kedve, és innentől kezdve veszélyesebbnél veszélyesebb helyzetekbe sodródik, s egyre távolabb kerül szeretteitől.

A színpompás, igazán eredeti, vicces kötetben a kis Duncan rajzoláshoz készülve elő akarja venni a zsírkrétáit, de csupán egy halom neki címzett levelet talál a helyükön. Ezeket a zsírkrétái írták neki, s minden szín megosztja itt az örömét-bánatát, sérelmét, a mellőzött Rózsaszíntől a ruhára vágyó pucér Barackszínű Zsírkrétáig.

A rosszcsont kisfiú, Juharfalvi Emil mulatságos kalandjai ezúttal a karácsonyi ünnep idején zajlanak. A Macskaháj-tanyán a karácsony utáni vasárnapon mindig nagy vendégséget rendeznek, amelyre Juharfalva minden lakóját meghívják. A fiatal tanítónőnek ebben az évben új gondolata támad: amíg várják a vacsorát, hógolyózzanak egyet.

A tartalmilag és formailag egyaránt igényes képeskönyvben huszonnégy kedves történet olvasható, melyek szereplői között találunk manókat, állatokat és embergyerekeket egyaránt. Mózes apó, az idős manó két kisunokáját, Vilmát és Vilit várja, akik a karácsonyt megelőzően egy ideig nála maradnak, amíg kistestvéreik meg nem születnek.