A Nap őrzője

Az Évszakok tetralógia Hónővér című első, télről szóló kötete után a második kötetben a tavasz van a középpontban. A felmelegedés, megújulás utáni vágyakozás egy kislány szemén keresztül, aki egy olyan világban él a nagypapájával, ahol állandóan szürke felhők takarják az eget, hideg, esős idő van, és így nem lehet megfelelő élelemhez jutni. Lilja nagypapája azonban háromnaponta egy nagy kosár friss zöldséget és érett gyümölcsöt oszt szét a faluban. A kislány és a falubeliek is úgy tudják, hogy egy üvegházban – ami mindenki számára zárva van – kemény munkával termeli meg ezeket. Egy nap, amikor a nagypapa otthon hagyja az aznapi száraz kenyérből álló ebédjét, Lilja elviszi neki az üvegházhoz, ahol olyan felfedezést tesz, amely mindent megváltoztat az addig ismert életében. A ház mögött elrejtve egy titkos ösvényt pillant meg, ami egy addig ismeretlen helyre vezet. Egy másik világba, amely napfényes, meleg, virágzó és tele van érett gyümölcsökkel. Ebben a különleges világban megismeri a Fiút, a Kutyát, valamint a Nap őrzőjét. Miközben a mindennél jobban kívánt tavasz után vágyakozik és a Nap kiszabadításán töri a fejét, a lánynak szembe kell néznie legnagyobb félelmével…

Nagyon szép, megható történet egy félelmetes jövőképen keresztül a szeretetről, a barátságról, a gyászról, az összefogás erejéről és a reményről.

A kötet borítója és Lisa Aisato illusztrációi meseszépek, a táj és a szereplők megjelenése, a képekből áradó hangulat szorosan összesimul a történettel, teljessé téve azt.